A Regnum Marianum cserkészei: Difference between revisions

From Karl Polanyi
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
No edit summary
 
(4 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
{{Hungarian to re-read}}
== The Text ==
== The Text ==


Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancso- 
Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancsolatuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát viselnek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szervezet nem érne célt, ha nem tájékoztatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerzőt idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a vallásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte őt erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scoutkiállitás, amely a főzéstől az operai éneklésig számtalan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kijelölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekta rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe.
latuknak  szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns,
 
zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben
A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenről. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is.
az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy
 
király hadseregei ezek, csak
5 Mert „a francia cserkészek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke kedvéért még az Istent is megtűrik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést.
fegyvernemben különböznek, mint a
 
lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát visel- 
Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scoutmozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni.
nek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen:
2 „Efféle szer- 
vezet nem érne célt, ha nem tájékoz
tatná tagjait a vallást iljetóleg is,  
a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy
szerz
ő
idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak
szánt terveinkben elég legyen a va
llásból, hogy elfelejtünk benne
eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell
az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele-
kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte
ő
erre a
kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scout-kiállitás,
amely a f
ő
zést
ő
az operai éneklésig szám
talan  produkcióban mutatta
be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000
boy scout halad a Baden-Powell kije
lölte  utón és az angol társadalom
felekezeti tagoltsága és rideg szekt
rendszere sem tudott éket verni
ebbe a hadseregbe.
A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak
a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az
éclaireur fogadalmában nincs szó Istenr
ő
l. De, jegyzetben, megengedik,
hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is.
5 Mert „a francia cser- 
készek  minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem
kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke ked- 
véért  még az Istent is megt
ű
rik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a
vallási kérdést.
Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scout- 
mozgalomban  csak   a   vallás   egyesítő erejét   szabad   felhasználni,   a  
felekezetiséget   pedig szigorúan ki kell zárni.
De  minden  nemzetnek  olyanok  a  cserkészei,  amin
ő
ket  megérdemel. 
Magyar  cserkész  például  nincs  is, 
csupán  római  katolikus,  protestáns 
és  zsidó  cserkészeink  vannak.  Sokan  ezt  bizonyára  el  sem  hiszik,  amig 
nem  látják  saját  szemükkel  ezeket  a 
keresztes  hadakat  vallásos  jel- 
vényeik  alatt  felvonulóban.  Csak 
szabadgondolkodói  elfogultság  mond- 
hatja,  gondolják,  hogy  a  cserkész,  ha  római  katolikus,  mindjárt  a 
Regnum  Marianum  cserkésze.  Lehetetl
ennek  tartják,  hogy  a  klerikaliz- 


== References ==
De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, aminőket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jelvényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mondhatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetlennek tartják, hogy a klerikaliz-
 
== Text Informations ==
'''Reference''':<br />
'''Reference''':<br />
'''Original Publication''': “A Regnum Marianum cserkészei”, ''Szabadgondolat'', ??, 1913, p. 222-223 (Les Regnum Marianum scouts)<br />
'''Original Publication''': “A Regnum Marianum cserkészei”, ''[[Szabadgondolat]]'', 3.8, August [[1913]], p. 251-252<br />
'''KPA''': 01/17 (2 p., copie de l’original)
'''KPA''': [[01/17]] (2 p., copy of the original)<br />
 
'''Other Languages''':<br />
[[Category: Text in Hungarian to re-read]] [[Category: Text in Hungarian to translate in English]]
{|class="wikitable"
! Lg
! Name
|-
|EN
| “[[Regnum Marianum Scouts]]
|-
|DE
|
|-
|FR
| « [[Les scouts Regnum Marianum]] »
|}

Latest revision as of 13:03, 8 April 2019


Text in Hungarian to re-read

The Text

Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancsolatuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát viselnek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szervezet nem érne célt, ha nem tájékoztatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerzőt idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a vallásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte őt erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scoutkiállitás, amely a főzéstől az operai éneklésig számtalan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kijelölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekta rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe.

A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenről. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is.

5 Mert „a francia cserkészek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke kedvéért még az Istent is megtűrik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést.

Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scoutmozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni.

De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, aminőket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jelvényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mondhatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetlennek tartják, hogy a klerikaliz-

Text Informations

Reference:
Original Publication: “A Regnum Marianum cserkészei”, Szabadgondolat, 3.8, August 1913, p. 251-252
KPA: 01/17 (2 p., copy of the original)
Other Languages:

Lg Name
EN Regnum Marianum Scouts
DE
FR « Les scouts Regnum Marianum »