Történelemtanitás a láthatáron: Difference between revisions

From Karl Polanyi
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
mNo edit summary
 
(10 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
[221] Minden út Rómába vezet, ha visszafelé megyünk rajta! p.k.
{{Hungarian to re-read}}


[222] A  mai  történelemtanítás  ellenségei, mint  aminő Pikler  Gyula  és  az egész  szociológiai  irány,  azt  állítják,  hogy  a  történelemtanítás  nem igazságokat tanít, hanem  megelégszik  azzal,  ha  a  tömegben  bizonyos  jelszavak  (Stichwort-ok)  megragadnak,  mert  ezeket  felhasználni,  helyesebben  ezekkel  kapcsolatot  találni  azután  már  könnyű  és  a  vezetőkörök  dolga.  A  történelemtanítás  apostolai  viszont,  mint  például  Emil a  Woinovich,  wirklicher  geheimer  Rat,  General  der  Infanterie  („ Weckung und  Pflege  historischen  Sinns”  című  cikkében  „Osterreichische  Rundschau” 1913 Julius 1. szám), azt állítják, hogy „elég ha a történelmi emlé- kekből  a  tömegben  csak  bizonyos  jelszavak  („Stichworte”)  megragadnak,  mert  ezeket  felhasználni,  helyesebben  ezekhez  kapcsolatot  találni  azután  már  aránylag  könnyű  és  a  vezető  körök  dolga”. Mint  látnivaló  az  ellentét  nem  is  olyan  nagy,  sőt  inkább  nagyon  csekély.  A  két  álláspontot  mindössze  az  választja  el  egymástól,  hogy  míg  a  generális  ur  csak  az  „österreichische  Rundschau”  beavatott  lapjain  cikkezik  ilyen  nyílt-  sággal,  addig  Pikler  Gyula  ugyanezeket  az  igazságokat  a  tudomány  fórumán  állítja  és  védelmezi.  De  ha  még  ilyen  hivatott  igazolás  után  is  kétséges  lehetne,  vájjon  igaz-e  Pikler  tétele,  hogy  a  XIX.  század  a  történelemtudomány  és  a  reakció  százada  volt,  míg  a  XX.  század  a  szociológia  és  a  haladás  százada  lesz,  akkor  Jankovich  Béla  miniszter  úr  legújabb  középiskolai  reform-tantervének  végleg  meg  kell  győznie a  kételkedőket. Janus-fej  minden  magyar  közoktatásügyi  minisztérium,  amelynek  a  múltba  néző  arca  élénk  figyelemmel  kísér  min-  dent  és  el  nem  felejt  semmit,  a  jövőbe  néző  arca  azonban  nem  lát  semmit,  mert  gondosan  behunyja  mind  a  két  szemét  .  .  .  Az  új  tanterv  is  közellátó  a  természettudományok  tekintetében  és  teljesen  vak  a  szociológiára,  míg valósággal  telepatikus  érzéke  van  a  történelemtudományok  iránt.  Nem  azt  kell  tanulnia  a  gyermeknek  az  isko-  lában,  hogy  az  emberi  társulás  és  fejlődés  története  egyetemes  törvé-  nyek  alatt  áll,  amelyek  minden  időre  és  minden  helyre  érvényesek  és  így  hozzák  létre  a  változó  feltételekhez  képest  a  múltban  és  jelenben  lefolyó  társadalmi  tünemények  tengerét.  Szociológiai  igazságokat  nem  szabad  hallania,  nehogy  kinevesse  a,  társadalmi  reakciót,  amely  gyermeki  kedélylyel  egy  szociális  perpetumstabilen (Pikler)  töri  a  fejét.
{{Page |n°=221}} Minden út Rómába vezet, ha visszafelé megyünk rajta! p.k.


Higyje  azt, hogy  a  világ  a  múltban  történt  és nem  a  jövőben  lesz  megtörténendő,  hogy  hét  nap  alatt  teremtette  Isten  az eget  és  a  földet, nem  pedig  mi  teremtjük  azt újra  a  mai  napon,  hogy  minden  érték  a  régihez  fűződik  és  az  új  már  magában  véve  értéktelen, hogy a nagy  társadalmi  átalakulások  különös  és  látszólag  soha  meg  nem ismétlődőkörülmények  összjátékából  keletkeztek, hogy  Cleopatrák  és  Napóleonok  nélkül  nincsen  történelem  és 
== The text ==
hogy  ezek  nem  kakukok  a  társadalmi  fejlődés  óráján,  hanem maguk  az  órások, akik  nélkül  a gép  meg  sem 
{{Page |n°=222}} A mai történelemtanítás ellenségei, mint aminő Pikler Gyula és az egész szociológiai irány, azt állítják, hogy a történelemtanítás nem igazságokat tanít, hanem megelégszik azzal, ha a tömegben bizonyos jelszavak (Stichwortok) megragadnak, mert ezeket felhasználni, helyesebben ezekkel kapcsolatot találni azután már könnyű és a vezetőkörök dolga. A történelemtanítás apostolai viszont, mint például Emil a Woinovich, wirklicher geheimer Rat, General der Infanterie („ Weckung und Pflege historischen Sinns” című cikkében „Osterreichische Rundschau” 1913 Julius 1. szám), azt állítják, hogy „elég ha a történelmi emlékekből a tömegben csak bizonyos jelszavak („Stichworte”) megragadnak, mert ezeket felhasználni, helyesebben ezekhez kapcsolatot találni azután már aránylag könnyű és a vezető körök dolga”. Mint látnivaló az ellentét nem is olyan nagy, sőt inkább nagyon csekély. A két álláspontot mindössze az választja el egymástól, hogy míg a generális ur csak az „österreichische Rundschau” beavatott lapjain cikkezik ilyen nyíltsággal, addig Pikler Gyula ugyanezeket az igazságokat a tudomány fórumán állítja és védelmezi. De ha még ilyen hivatott igazolás után is kétséges lehetne, vájjon igaze Pikler tétele, hogy a XIX. század a történelemtudomány és a reakció százada volt, míg a XX. század a szociológia és a haladás százada lesz, akkor Jankovich Béla miniszter úr legújabb középiskolai reform-tantervének végleg meg kell győznie a kételkedőket. Janusfej minden magyar közoktatásügyi minisztérium, amelynek a múltba néző arca élénk figyelemmel kísér mindent és el nem felejt semmit, a jövőbe néző arca azonban nem lát semmit, mert gondosan behunyja mind a két szemét… Az új tanterv is közellátó a természettudományok tekintetében és teljesen vak a szociológiára, míg valósággal telepatikus érzéke van a történelemtudományok iránt. Nem azt kell tanulnia a gyermeknek az iskolában, hogy az emberi társulás és fejlődés története egyetemes törvények alatt áll, amelyek minden időre és minden helyre érvényesek és így hozzák létre a változó feltételekhez képest a múltban és jelenben lefolyó társadalmi tünemények tengerét. Szociológiai igazságokat nem szabad hallania, nehogy kinevesse a, társadalmi reakciót, amely gyermeki kedélylyel egy szociális perpetumstabilen (Pikler) töri a fejét.
indul!  Amilyen  lassan  hódított  teret  az  emberek  világfelfogásában  a  természetrajzzal  szemben  a  természe
ttan, olyan  lassan  lép  a  történelem  helyébe  a  szociológia.  Jól  lát  tehát  előre  Jankovich  úr, amikor  a 
modern  természettudományt  és a modern  társadalomtudományt  egyszerre  nem  akarja  meglátni  és  amikor  ezek  helyett  a  történelembe  mélyeszti  tekintetét. A történelemtudomány  mai  mesemondó  formá-  jában, főleg  azonban  attól  a pulpitusi  bölcsességtől  átitatva, amely  minden  esemény  mögött  azt  látja, aki  előtérben  áll, ahelyett, hogy azt  látná  meg, ami  valóban  mögötte  van, amely  „szellemekkel”  népesiti be a múltat, kor- és népszellemekkel,  amelyek  „egymással  [223] viaskodnak”,  egymás  „segítségére  sietnek”  és végül  az emberekből  „kihalnak”, mint^  a cigányból  az ördög, ez  az egész  középafrikai  négertudomány, valóban  csak  arra  való, hogy még  jobban  megfélemlítse  a katolikus  legényegyletek  Magyarországát  és   a   megszületésünk  előtti sötétségbe  éppen  olyan  mumusokat  ültessen  bele, mint  aminők  a halál  utáni semmiből már rémítenek bennünket. De  Klio  nem  ül  a vallás- és  közoktatásügyi minisztérium fogalmazói  karában  és csak  a történetet, amelyet  már  megirt,  vehetik  ott  fel  a tantervbe, azonban  a történelmet  mégsem  ott  írják. Kronoszról  pedig»  akiről  az orfikus  mitológia  azt  mondja, hogy Chronoszszal,  az Idővel azonos, fel  van  jegyezve,  hogy  felfalta  saját  gyermekeit. Bevalljuk, örömmel  látjuk, hogy  Idő  apónak  már  régen  fáj  a  foga  legidősebb magzatára, a történettanításra,


== References ==
Higyje azt, hogy a világ a múltban történt és nem a jövőben lesz megtörténendő, hogy hét nap alatt teremtette Isten az eget és a földet, nem pedig mi teremtjük azt újra a mai napon, hogy minden érték a régihez fűződik és az új már magában véve értéktelen, hogy a nagy társadalmi átalakulások különös és látszólag soha meg nem ismétlődőkörülmények összjátékából keletkeztek, hogy Cleopatrák és Napóleonok nélkül nincsen történelem és hogy ezek nem kakukok a társadalmi fejlődés óráján, hanem maguk az órások, akik nélkül a gép meg sem indul! Amilyen lassan hódított teret az emberek világfelfogásában a természetrajzzal szemben a természe ttan, olyan lassan lép a történelem helyébe a szociológia. Jól lát tehát előre Jankovich úr, amikor a modern természettudományt és a modern társadalomtudományt egyszerre nem akarja meglátni és amikor ezek helyett a történelembe mélyeszti tekintetét. A történelemtudomány mai mesemondó formájában, főleg azonban attól a pulpitusi bölcsességtől átitatva, amely minden esemény mögött azt látja, aki előtérben áll, ahelyett, hogy azt látná meg, ami valóban mögötte van, amely „szellemekkel” népesiti be a múltat, korés népszellemekkel, amelyek „egymással {{Page |n°=223}} viaskodnak”, egymás „segítségére sietnek” és végül az emberekből „kihalnak”, mint^ a cigányból az ördög, ez az egész középafrikai négertudomány, valóban csak arra való, hogy még jobban megfélemlítse a katolikus legényegyletek Magyarországát és a megszületésünk előtti sötétségbe éppen olyan mumusokat ültessen bele, mint aminők a halál utáni semmiből már rémítenek bennünket. De Klio nem ül a vallásés közoktatásügyi minisztérium fogalmazói karában és csak a történetet, amelyet már megirt, vehetik ott fel a tantervbe, azonban a történelmet mégsem ott írják. Kronoszról pedig» akiről az orfikus mitológia azt mondja, hogy Chronoszszal, az Idővel azonos, fel van jegyezve, hogy felfalta saját gyermekeit. Bevalljuk, örömmel látjuk, hogy Idő apónak már régen fáj a foga legidősebb magzatára, – a történettanításra.
 
== Text Informations ==
'''Reference''':<br />
'''Reference''':<br />
'''Original Publication''': “Történelemtanitás a láthatáron”, ''Szabadgondolat'', ??, p. 222-223 (?? à l’horizon)<br />
'''Original Publication''': “Történelemtanitás a láthatáron”, [[Szabadgondolat 1913/7|''Szabadgondolat'', 3.7]], July [[1913]], p. 222-223<br />
'''KPA''': 01/16 (2 p., copie de l’original)
'''KPA''': [[01/16]] (2 p., copy of the original)<br />
 
'''Other Languages''':
[[Category: Text in Hungarian to re-read]] [[Category: Text in Hungarian to translate in English]]
{|class="wikitable"
! Name
! Lg
|-
| EN
| [[History at the Horizon]]
|-
| DE
|
|-
| FR
| [[L'Histoire à l'horizon]]
|}

Latest revision as of 02:42, 15 March 2020


Text in Hungarian to re-read

[221] Minden út Rómába vezet, ha visszafelé megyünk rajta! p.k.

The text

[222] A mai történelemtanítás ellenségei, mint aminő Pikler Gyula és az egész szociológiai irány, azt állítják, hogy a történelemtanítás nem igazságokat tanít, hanem megelégszik azzal, ha a tömegben bizonyos jelszavak (Stichwortok) megragadnak, mert ezeket felhasználni, helyesebben ezekkel kapcsolatot találni azután már könnyű és a vezetőkörök dolga. A történelemtanítás apostolai viszont, mint például Emil a Woinovich, wirklicher geheimer Rat, General der Infanterie („ Weckung und Pflege historischen Sinns” című cikkében „Osterreichische Rundschau” 1913 Julius 1. szám), azt állítják, hogy „elég ha a történelmi emlékekből a tömegben csak bizonyos jelszavak („Stichworte”) megragadnak, mert ezeket felhasználni, helyesebben ezekhez kapcsolatot találni azután már aránylag könnyű és a vezető körök dolga”. Mint látnivaló az ellentét nem is olyan nagy, sőt inkább nagyon csekély. A két álláspontot mindössze az választja el egymástól, hogy míg a generális ur csak az „österreichische Rundschau” beavatott lapjain cikkezik ilyen nyíltsággal, addig Pikler Gyula ugyanezeket az igazságokat a tudomány fórumán állítja és védelmezi. De ha még ilyen hivatott igazolás után is kétséges lehetne, vájjon igaze Pikler tétele, hogy a XIX. század a történelemtudomány és a reakció százada volt, míg a XX. század a szociológia és a haladás százada lesz, akkor Jankovich Béla miniszter úr legújabb középiskolai reform-tantervének végleg meg kell győznie a kételkedőket. Janusfej minden magyar közoktatásügyi minisztérium, amelynek a múltba néző arca élénk figyelemmel kísér mindent és el nem felejt semmit, a jövőbe néző arca azonban nem lát semmit, mert gondosan behunyja mind a két szemét… Az új tanterv is közellátó a természettudományok tekintetében és teljesen vak a szociológiára, míg valósággal telepatikus érzéke van a történelemtudományok iránt. Nem azt kell tanulnia a gyermeknek az iskolában, hogy az emberi társulás és fejlődés története egyetemes törvények alatt áll, amelyek minden időre és minden helyre érvényesek és így hozzák létre a változó feltételekhez képest a múltban és jelenben lefolyó társadalmi tünemények tengerét. Szociológiai igazságokat nem szabad hallania, nehogy kinevesse a, társadalmi reakciót, amely gyermeki kedélylyel egy szociális perpetumstabilen (Pikler) töri a fejét.

Higyje azt, hogy a világ a múltban történt és nem a jövőben lesz megtörténendő, hogy hét nap alatt teremtette Isten az eget és a földet, nem pedig mi teremtjük azt újra a mai napon, hogy minden érték a régihez fűződik és az új már magában véve értéktelen, hogy a nagy társadalmi átalakulások különös és látszólag soha meg nem ismétlődőkörülmények összjátékából keletkeztek, hogy Cleopatrák és Napóleonok nélkül nincsen történelem és hogy ezek nem kakukok a társadalmi fejlődés óráján, hanem maguk az órások, akik nélkül a gép meg sem indul! Amilyen lassan hódított teret az emberek világfelfogásában a természetrajzzal szemben a természe ttan, olyan lassan lép a történelem helyébe a szociológia. Jól lát tehát előre Jankovich úr, amikor a modern természettudományt és a modern társadalomtudományt egyszerre nem akarja meglátni és amikor ezek helyett a történelembe mélyeszti tekintetét. A történelemtudomány mai mesemondó formájában, főleg azonban attól a pulpitusi bölcsességtől átitatva, amely minden esemény mögött azt látja, aki előtérben áll, ahelyett, hogy azt látná meg, ami valóban mögötte van, amely „szellemekkel” népesiti be a múltat, korés népszellemekkel, amelyek „egymással [223] viaskodnak”, egymás „segítségére sietnek” és végül az emberekből „kihalnak”, mint^ a cigányból az ördög, ez az egész középafrikai négertudomány, valóban csak arra való, hogy még jobban megfélemlítse a katolikus legényegyletek Magyarországát és a megszületésünk előtti sötétségbe éppen olyan mumusokat ültessen bele, mint aminők a halál utáni semmiből már rémítenek bennünket. De Klio nem ül a vallásés közoktatásügyi minisztérium fogalmazói karában és csak a történetet, amelyet már megirt, vehetik ott fel a tantervbe, azonban a történelmet mégsem ott írják. Kronoszról pedig» akiről az orfikus mitológia azt mondja, hogy Chronoszszal, az Idővel azonos, fel van jegyezve, hogy felfalta saját gyermekeit. Bevalljuk, örömmel látjuk, hogy Idő apónak már régen fáj a foga legidősebb magzatára, – a történettanításra.

Text Informations

Reference:
Original Publication: “Történelemtanitás a láthatáron”, Szabadgondolat, 3.7, July 1913, p. 222-223
KPA: 01/16 (2 p., copy of the original)
Other Languages:

Name Lg
EN History at the Horizon
DE
FR L'Histoire à l'horizon