Review of Az egyelvű világszemlélet by Samu Fényes: Difference between revisions

From Karl Polanyi
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
No edit summary
Line 1: Line 1:
Az egyelvű világszemlélet. Írta dr. Fényes  Samu. Népszerű előadások. I. rész. Az Úttörő Könyvtára. Budapest, 1913.
A  kormány  minden  érdemleges  ok  és indok  nélkül  nemrég  feloszlatta  a  szabadgondolkodó  irányban,  tanító  és  ismeretterjesztő Úttörő-Társaságot.  A  megrendszabályozott  egyesületnek  most olyan  védőirata  jelent  meg,  amely  több  az  Úttörő  társaság  magánügyénél.  Fényes  Samu  a  Társaság  alapítója,  lelke  és  terjesztője,  kiadta  első részét  azoknak  az  előadásoknak,  amelyeket  mindenfelé  az  egyelvű  világszemléletről (monizmus)  tartott.  Amióta  egy  Wilhelm  Ostwald  vezetése  alatt  a  német  szellem  élet  számos  kitűnősége  (W.  Blossfeldt, F. Oppenheimer Fr. Jodl stb.) egyesült a  Monisteabund-ban  az  egyelvű világszemlélet  kiépítésére  és  gyakorlati  követelményeinek  megvalósítására,  amióta  a  császárné  minden  tiltakozása  ellenére  megtartott  „felekezetiségnélküli  –  gyű- léseken”  egyetlen  hónap  lefolyása  alatt nem  kevesebb  mint  7500  kilépés  történt a  tartományi  egyházból,  azóta  a  „tudomány  vallása,”  amint  magát  a  monizmus nevezi, joggal tarthat számot arra, hogy a  világnézetek  versengésében  még  ellenfelei által is komolyan vétessék. Mi, szabadgondolkodók    pedig,    akik    mindég    rendszert,  –  és  ha  az  gyakorlati  köve-  teléseinket  még  oly  erősen  alapozná  is  meg,  –  csak  akkor  ismerünk  el  helyesnek,  ha  az  ettől  függetlenül  megállja  a  kritikát,  –  közel  állunk  annyiban  minden  monisztikus  rendszerhez, hogy [29] épen  ezek  azok,  amelyek  a  legkönynyebben  és  a  legszigorúbban  kritizálhatok  meg.  Egyelvű rendszereknél  könynyebb  a  hibát  felfedezni,  mint  két  vagy több  elvű  rendszereknél.  Igaz  tehát, a mi  „monizmus”-unk  csupán  a  tekintély elvével  szemben  a  kritika  elvének  egyeduralmát,  a  kritika  monizmusát  jelenti. De ezzel  már  egy  lépéssel  tovább  is haladtunk.  Az  összes  többi  gondolatrendszerek  közül  ezzel  a  tudományt emeltük  ki,  mert  ez  az,  amelyben  a  kritika  az  uralkodómódszer.  A  szabadgondolat  álláspontjából  ítélve  tehát, a tudományon    felépülő egyelvű rendszereket  illeti  mindenképen  elsőség  a  többi  fölött.  Ezekkel  kell  elsősorban foglalkozni és bár helyességük  még  a  priori  ezért  fenn  nem  áll,  esélyük  erre  nagyobb,  mind  mindenféle  más  rendszeré.
Fényes Samu könyve az egyelvűvilágszemlélet erkölcsi tartalmát helyezi előtérbe és egész ismereti anyagát  szolgálatába  helyezi. Csupalélek, csupaszív írás, egy gazdag egyéniség átérzett és átélt megnyilatkozása, teremtő ember alkotása.


== References ==
== References ==
'''Reference''':<br />
'''Reference''': <br />
'''Original Publication''': <br />
'''Original Publication''': ''Szabadgondolat'', 4.1, January 1914<br />
'''KPA''':  
'''KPA''': ; In line: []


[[Category: Text in Hungarian to type]]
[[Category: Text in Hungarian to re-read]]

Revision as of 22:33, 27 April 2017

Az egyelvű világszemlélet. Írta dr. Fényes Samu. Népszerű előadások. I. rész. Az Úttörő Könyvtára. Budapest, 1913.

A kormány minden érdemleges ok és indok nélkül nemrég feloszlatta a szabadgondolkodó irányban, tanító és ismeretterjesztő Úttörő-Társaságot. A megrendszabályozott egyesületnek most olyan védőirata jelent meg, amely több az Úttörő társaság magánügyénél. Fényes Samu a Társaság alapítója, lelke és terjesztője, kiadta első részét azoknak az előadásoknak, amelyeket mindenfelé az egyelvű világszemléletről (monizmus) tartott. Amióta egy Wilhelm Ostwald vezetése alatt a német szellem élet számos kitűnősége (W. Blossfeldt, F. Oppenheimer Fr. Jodl stb.) egyesült a Monisteabund-ban az egyelvű világszemlélet kiépítésére és gyakorlati követelményeinek megvalósítására, amióta a császárné minden tiltakozása ellenére megtartott „felekezetiségnélküli – gyű- léseken” egyetlen hónap lefolyása alatt nem kevesebb mint 7500 kilépés történt a tartományi egyházból, azóta a „tudomány vallása,” amint magát a monizmus nevezi, joggal tarthat számot arra, hogy a világnézetek versengésében még ellenfelei által is komolyan vétessék. Mi, szabadgondolkodók pedig, akik mindég rendszert, – és ha az gyakorlati köve- teléseinket még oly erősen alapozná is meg, – csak akkor ismerünk el helyesnek, ha az ettől függetlenül megállja a kritikát, – közel állunk annyiban minden monisztikus rendszerhez, hogy [29] épen ezek azok, amelyek a legkönynyebben és a legszigorúbban kritizálhatok meg. Egyelvű rendszereknél könynyebb a hibát felfedezni, mint két vagy több elvű rendszereknél. Igaz tehát, a mi „monizmus”-unk csupán a tekintély elvével szemben a kritika elvének egyeduralmát, a kritika monizmusát jelenti. De ezzel már egy lépéssel tovább is haladtunk. Az összes többi gondolatrendszerek közül ezzel a tudományt emeltük ki, mert ez az, amelyben a kritika az uralkodómódszer. A szabadgondolat álláspontjából ítélve tehát, a tudományon felépülő egyelvű rendszereket illeti mindenképen elsőség a többi fölött. Ezekkel kell elsősorban foglalkozni és bár helyességük még a priori ezért fenn nem áll, esélyük erre nagyobb, mind mindenféle más rendszeré.

Fényes Samu könyve az egyelvűvilágszemlélet erkölcsi tartalmát helyezi előtérbe és egész ismereti anyagát szolgálatába helyezi. Csupalélek, csupaszív írás, egy gazdag egyéniség átérzett és átélt megnyilatkozása, teremtő ember alkotása.

References

Reference:
Original Publication: Szabadgondolat, 4.1, January 1914
KPA: ; In line: []