A Regnum Marianum cserkészei: Difference between revisions

From Karl Polanyi
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
No edit summary
Line 1: Line 1:
== The Text ==


Baden-Powell  Robert  lovag,  a  boy  scoutok  Mózese  és  tízparancso- 
latuknak  szerzője,  éber  körültekintéssel  gondoskodott  róla,  hogy  az angol  ifjúság  erkölcsi  megújhodását  célzó  scoutmozgalom  a  felekezetiség  robbantó  erőitől eleve megóva legyen.  Könyvének  háromszázhúsz  oldalából  egy  fél  tucatot  sem  szentel  a  vallásnak,  azt  is  a következőképen:  „A  vallás  helyes  értelme”  címen  arra  tanítja  a fiukat,  hogy  „a  vallás  nagyon  egyszerű dolog:  1.  Istenben  kell  bizakodni  és  2.  mindenkivel  jót  tenni.”  „Számos  vallás  van,  u.  m.  római katolikus,  protestáns, 
zsidó,  mohamedán  és  így  tovább,  de  mindben 
az  a  fontos,  hogy  Istenben  hisz,  mindegyik  a  maga  módján.  Egy 
király  hadseregei  ezek,  csak 
fegyvernemben  különböznek,  mint  a 
lovasság,  a  tüzérség,  meg  a  gyalogság  és  más-más  egyenruhát  visel- 
nek.”  Így  beszél  a  fiukhoz.  Tanítóikhoz  pedig  ekképen:
2 „Efféle  szer- 
vezet nem érne célt, ha nem tájékoz
tatná tagjait a vallást iljetóleg is,
a  baj  a  mikéntben  van,  amelyen  ez  történni  szokott.”  És  itt  egy 
szerz
ő
t  idéz,  aki  szerint  „annyira  azon  szoktunk  lenni,  hogy  a  fiuknak 
szánt  terveinkben  elég  legyen  a  va
llásból,  hogy  elfelejtünk  benne 
eleget  meghagyni  a  fiukból.”  Ilyeneknek  teremtette  meg  Baden-Powell 
az  angol  scoutokat,  a  mélyen  vallásos  Angliában,  mert  éppen  a  fele- 
kezeti  nevelés  eredményeinek  fogyatékossága  ösztönözte 
ő
t  erre  a 
kísérletre.  A  f.  é.  július  havában  Birminghamben  lezajlott  scout-kiállitás, 
amely  a  f
ő
zést
ő
l  az  operai  éneklésig  szám
talan  produkcióban  mutatta 
be  az  új  nemzedékét,  egész  Angliát  bámulatba  ejtette.3 Ma  800.000 
boy  scout  halad  a  Baden-Powell  kije
lölte  utón  és  az  angol  társadalom 
felekezeti  tagoltsága  és  rideg  szekt
a  rendszere  sem  tudott  éket  verni 
ebbe a hadseregbe.
A  németek  szigorúan  követték  az  angol  példát.4 A  franciák  nemcsak 
a  felekezetiségit  zárták  ki,  hanem  magát  a  vallást  is  kihagyták.  Az 
éclaireur  fogadalmában  nincs  szó  Istenr
ő
l.  De,  jegyzetben,  megengedik, 
hogy  aki  vallásos,  az  felvehesse  abba  Istent  is.
5 Mert  „a  francia  cser- 
készek  minden  erkölcsi  hatalmat  elismernek  és  semmiféle  tilalmat  sem 
kivannak  felállítani”.  A  franciák  tehát  liberalizmusból  és  a  béke  ked- 
véért  még  az  Istent  is  megt
ű
rik,  csakhogy  kiküszöböljék  ezzel  a 
vallási kérdést.
Mind  a  három  nagy  kultúrnemzet  tehát  egy  abban,  hogy  a  scout- 
mozgalomban  csak  a  vallás  egyesítő erejét  szabad  felhasználni,  a 
felekezetiséget  pedig szigorúan ki kell zárni.
De  minden  nemzetnek  olyanok  a  cserkészei,  amin
ő
ket  megérdemel. 
Magyar  cserkész  például  nincs  is, 
csupán  római  katolikus,  protestáns 
és  zsidó  cserkészeink  vannak.  Sokan  ezt  bizonyára  el  sem  hiszik,  amig 
nem  látják  saját  szemükkel  ezeket  a 
keresztes  hadakat  vallásos  jel- 
vényeik  alatt  felvonulóban.  Csak 
szabadgondolkodói  elfogultság  mond- 
hatja,  gondolják,  hogy  a  cserkész,  ha  római  katolikus,  mindjárt  a 
Regnum  Marianum  cserkésze.  Lehetetl
ennek  tartják,  hogy  a  klerikaliz- 


== References ==
== References ==
Line 6: Line 71:
'''KPA''': 01/17 (2 p., copie de l’original)
'''KPA''': 01/17 (2 p., copie de l’original)


[[Category: Text in Hungarian to type]]
[[Category: Text in Hungarian to re-read]] [[Category: Text in Hungarian to translate in English]]

Revision as of 00:38, 28 April 2017

The Text

Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancso- latuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát visel- nek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szer- vezet nem érne célt, ha nem tájékoz tatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerz ő t idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a va llásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte ő t erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scout-kiállitás, amely a f ő zést ő l az operai éneklésig szám talan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kije lölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekt a rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe. A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenr ő l. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is. 5 Mert „a francia cser- készek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke ked- véért még az Istent is megt ű rik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést. Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scout- mozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni. De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, amin ő ket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jel- vényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mond- hatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetl ennek tartják, hogy a klerikaliz-

References

Reference:
Original Publication: “A Regnum Marianum cserkészei”, Szabadgondolat, ??, 1913, p. 222-223 (Les Regnum Marianum scouts)
KPA: 01/17 (2 p., copie de l’original)