A Regnum Marianum cserkészei: Difference between revisions
No edit summary |
|||
Line 1: | Line 1: | ||
{{Hungarian to re-read}} {{Hungarian to English}} | |||
== The Text == | == The Text == | ||
Baden-Powell | Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancsolatuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát viselnek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szervezet nem érne célt, ha nem tájékoztatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerzőt idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a vallásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte őt erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scoutkiállitás, amely a főzéstől az operai éneklésig számtalan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kijelölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekta rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe. | ||
zsidó, | A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenről. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is. | ||
az | |||
király | 5 Mert „a francia cserkészek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke kedvéért még az Istent is megtűrik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést. | ||
fegyvernemben | |||
lovasság, | Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scoutmozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni. | ||
2 „Efféle | De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, aminőket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jelvényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mondhatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetlennek tartják, hogy a klerikaliz- | ||
a | |||
szánt | |||
eleget | |||
az | |||
kezeti | |||
kísérletre. | |||
amely | |||
be | |||
boy | |||
felekezeti | |||
ebbe a hadseregbe. | |||
A | |||
a | |||
éclaireur | |||
hogy | |||
5 Mert | |||
kivannak | |||
vallási kérdést. | |||
Mind | |||
felekezetiséget | |||
De | |||
Magyar | |||
csupán | |||
és | |||
nem | |||
keresztes | |||
szabadgondolkodói | |||
Regnum | |||
== References == | == References == | ||
'''Reference''':<br /> | '''Reference''':<br /> | ||
'''Original Publication''': “A Regnum Marianum cserkészei”, ''Szabadgondolat'', 3.8, August 1913, p. 251-252 | '''Original Publication''': “A Regnum Marianum cserkészei”, ''Szabadgondolat'', 3.8, August 1913, p. 251-252<br /> | ||
'''KPA''': 01/17 (2 p., | '''KPA''': [[01/17]] (2 p., copy of the original)<br /> | ||
'''English Translation''': “[[Regnum Marianum Scouts]]” | |||
Revision as of 20:06, 3 May 2017
The Text
Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancsolatuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát viselnek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szervezet nem érne célt, ha nem tájékoztatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerzőt idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a vallásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte őt erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scoutkiállitás, amely a főzéstől az operai éneklésig számtalan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kijelölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekta rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe.
A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenről. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is.
5 Mert „a francia cserkészek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke kedvéért még az Istent is megtűrik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést.
Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scoutmozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni.
De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, aminőket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jelvényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mondhatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetlennek tartják, hogy a klerikaliz-
References
Reference:
Original Publication: “A Regnum Marianum cserkészei”, Szabadgondolat, 3.8, August 1913, p. 251-252
KPA: 01/17 (2 p., copy of the original)
English Translation: “Regnum Marianum Scouts”