A Regnum Marianum cserkészei: Difference between revisions
No edit summary |
No edit summary |
||
Line 1: | Line 1: | ||
== The Text == | |||
Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancso- | |||
latuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, | |||
zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben | |||
az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy | |||
király hadseregei ezek, csak | |||
fegyvernemben különböznek, mint a | |||
lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát visel- | |||
nek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: | |||
2 „Efféle szer- | |||
vezet nem érne célt, ha nem tájékoz | |||
tatná tagjait a vallást iljetóleg is, | |||
a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy | |||
szerz | |||
ő | |||
t idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak | |||
szánt terveinkben elég legyen a va | |||
llásból, hogy elfelejtünk benne | |||
eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell | |||
az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- | |||
kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte | |||
ő | |||
t erre a | |||
kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scout-kiállitás, | |||
amely a f | |||
ő | |||
zést | |||
ő | |||
l az operai éneklésig szám | |||
talan produkcióban mutatta | |||
be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 | |||
boy scout halad a Baden-Powell kije | |||
lölte utón és az angol társadalom | |||
felekezeti tagoltsága és rideg szekt | |||
a rendszere sem tudott éket verni | |||
ebbe a hadseregbe. | |||
A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak | |||
a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az | |||
éclaireur fogadalmában nincs szó Istenr | |||
ő | |||
l. De, jegyzetben, megengedik, | |||
hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is. | |||
5 Mert „a francia cser- | |||
készek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem | |||
kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke ked- | |||
véért még az Istent is megt | |||
ű | |||
rik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a | |||
vallási kérdést. | |||
Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scout- | |||
mozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a | |||
felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni. | |||
De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, amin | |||
ő | |||
ket megérdemel. | |||
Magyar cserkész például nincs is, | |||
csupán római katolikus, protestáns | |||
és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig | |||
nem látják saját szemükkel ezeket a | |||
keresztes hadakat vallásos jel- | |||
vényeik alatt felvonulóban. Csak | |||
szabadgondolkodói elfogultság mond- | |||
hatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a | |||
Regnum Marianum cserkésze. Lehetetl | |||
ennek tartják, hogy a klerikaliz- | |||
== References == | == References == | ||
Line 6: | Line 71: | ||
'''KPA''': 01/17 (2 p., copie de l’original) | '''KPA''': 01/17 (2 p., copie de l’original) | ||
[[Category: Text in Hungarian to | [[Category: Text in Hungarian to re-read]] [[Category: Text in Hungarian to translate in English]] |
Revision as of 00:38, 28 April 2017
The Text
Baden-Powell Robert lovag, a boy scoutok Mózese és tízparancso- latuknak szerzője, éber körültekintéssel gondoskodott róla, hogy az angol ifjúság erkölcsi megújhodását célzó scoutmozgalom a felekezetiség robbantó erőitől eleve megóva legyen. Könyvének háromszázhúsz oldalából egy fél tucatot sem szentel a vallásnak, azt is a következőképen: „A vallás helyes értelme” címen arra tanítja a fiukat, hogy „a vallás nagyon egyszerű dolog: 1. Istenben kell bizakodni és 2. mindenkivel jót tenni.” „Számos vallás van, u. m. római katolikus, protestáns, zsidó, mohamedán és így tovább, de mindben az a fontos, hogy Istenben hisz, mindegyik a maga módján. Egy király hadseregei ezek, csak fegyvernemben különböznek, mint a lovasság, a tüzérség, meg a gyalogság és más-más egyenruhát visel- nek.” Így beszél a fiukhoz. Tanítóikhoz pedig ekképen: 2 „Efféle szer- vezet nem érne célt, ha nem tájékoz tatná tagjait a vallást iljetóleg is, a baj a mikéntben van, amelyen ez történni szokott.” És itt egy szerz ő t idéz, aki szerint „annyira azon szoktunk lenni, hogy a fiuknak szánt terveinkben elég legyen a va llásból, hogy elfelejtünk benne eleget meghagyni a fiukból.” Ilyeneknek teremtette meg Baden-Powell az angol scoutokat, a mélyen vallásos Angliában, mert éppen a fele- kezeti nevelés eredményeinek fogyatékossága ösztönözte ő t erre a kísérletre. A f. é. július havában Birminghamben lezajlott scout-kiállitás, amely a f ő zést ő l az operai éneklésig szám talan produkcióban mutatta be az új nemzedékét, egész Angliát bámulatba ejtette.3 Ma 800.000 boy scout halad a Baden-Powell kije lölte utón és az angol társadalom felekezeti tagoltsága és rideg szekt a rendszere sem tudott éket verni ebbe a hadseregbe. A németek szigorúan követték az angol példát.4 A franciák nemcsak a felekezetiségit zárták ki, hanem magát a vallást is kihagyták. Az éclaireur fogadalmában nincs szó Istenr ő l. De, jegyzetben, megengedik, hogy aki vallásos, az felvehesse abba Istent is. 5 Mert „a francia cser- készek minden erkölcsi hatalmat elismernek és semmiféle tilalmat sem kivannak felállítani”. A franciák tehát liberalizmusból és a béke ked- véért még az Istent is megt ű rik, csakhogy kiküszöböljék ezzel a vallási kérdést. Mind a három nagy kultúrnemzet tehát egy abban, hogy a scout- mozgalomban csak a vallás egyesítő erejét szabad felhasználni, a felekezetiséget pedig szigorúan ki kell zárni. De minden nemzetnek olyanok a cserkészei, amin ő ket megérdemel. Magyar cserkész például nincs is, csupán római katolikus, protestáns és zsidó cserkészeink vannak. Sokan ezt bizonyára el sem hiszik, amig nem látják saját szemükkel ezeket a keresztes hadakat vallásos jel- vényeik alatt felvonulóban. Csak szabadgondolkodói elfogultság mond- hatja, gondolják, hogy a cserkész, ha római katolikus, mindjárt a Regnum Marianum cserkésze. Lehetetl ennek tartják, hogy a klerikaliz-
References
Reference:
Original Publication: “A Regnum Marianum cserkészei”, Szabadgondolat, ??, 1913, p. 222-223 (Les Regnum Marianum scouts)
KPA: 01/17 (2 p., copie de l’original)