Kézirásos töredék szövege

From Karl Polanyi
Jump to navigation Jump to search

Endre Ady hu.jpg To Read.png
Text in Hungarian to re-read

[12] Kézirásos töredek szövege (nyilván a későbbi Galilei Kór időkből, 1919 elött). A fotokópia utban vam a többi irással együtt, de rosszul olvasható.

"Valamidor az istentagadókat, az ateistákat nevezték szabadgondolónak.

Ezen rég túl vagyunk már. Az ateisták kozött is számtalan elóitéletes, kispolgári gondolkodású, gvámoltalan lélek akad, aki mindennek inkább nevezhetó, mint szabadgondolkodónak. A Vallásos lelkület pedig a szellem legmerészebb lázadására is képesíthet és a szabadgondolat vértanui között örökre legelső a názáreti Jézus marad.

Mert a szabadgondolat lénvege nem istentagadás, haram a szellemünk szabadságára való tudatos törekvés.

A szellem szabadságán nem azt értjük, hogy az nem ismer el se igazságot, je jogot, se tekintélyt.

Ellenkezőleg azt, hogy kérlelhetetlenül keresi az igazsagot, követi az erkölcs parancsát , gvakorolja a jogot és elismeri a tekintélvt. Kérlelhetetlenül és következetesen, semmiféle tekintet elól meg nem hátrálva és az emberi kedély aluszékonyságát örök éberségre váltva. Keresi és kutatja az igazságot mindenféle osztály- és fajiigazságok ellenére és mögött, követi a tiszta erkölcsöt a moralisták kiskátéi dacára és túl azokon, reá áll a jog alapjára a törvény ellenére is, és csak a jó és az igaz tekintélye elött hajol meg, elfordulva minden elvetelen siker és hatalmi hivalkodás áltekintélyétőla.

Kérlelhtetlenül és meghátrálás nélkül. Semmiféle kényelem, semmiféle belső tunyaság vagy külső hiuság, semmiféle szellemi megszokás vagy olcsó divat által meg nem vesztegetve és azzal meg nem alkudva.

Keresni az igazságot ott is, ahol a hagyomány tilalomfája állja el az utat, az erkölcsi követelések utján menni előre, akkor is, [13] amikor azt "túlcsigázott idealizmus"-nak, "fiataloskodás"-nak, "donkihotéskodás"-nak vagy egyszerüen "zöldségnek" nevezi el a megalkuvás, akarni a jogot a paragráfusok ellenére is, és oltárt állitani a jóság és a igazság hősei tekintélyének a konvenció, a cinizmus, a tudatlenság és a lelki renyheség tekintélyeinek a romjain.

De még itt sem szabad megállani. A gondolatszabadság az egész népért van és ezért a nép ellen is meg kell védeni azt. Mert a tömeg nem gondolkodik és ezért ellenség a gondolkodás szabadságának. Amint Constantin Brunner mondja: "A nem gondolkodó nép türelmetlen, nem akarja és nem tudja biztositani a gondolkodás szabadságát a szellem embereinek - pedig csak ezeknél lehet szó tulajdonképpen gondolatszabadságról, a gondolat szabadságáról és az érzés szabadságáról, akár biztositják kivülrol, akár nem, a valódi gondolkodás szabadságáról és valódi gondolati tartálomról: az a másik valami, amit a nép maga gondolatszabadságnak nevez, a gondolkodástól való szabadság, az a szabadság, hogy ne gondolkodjék, a babonában való szabadság, az a szabadság, hogy ne gondolkodásnak el nem ismernhetnek."

A nem gondolkodó nép nem a dolgozók osztálya, hanem minden tömeg: akár a kávéházban ülők vagy az ujságot olvasók, akár a templomot járók, vagy a gyülést hallgatók, akár az u.n. "műveltek" vagy a "burzsoák".

A szabadgondolkodó azt teszi tehát, ami minden bátor és következetes lélek kötellessége, csupán - tudatosan teszi.

Tudatos céljas: az elvek és eszmények szerinti élet. Tudatos ellensége: minden ellenőrizetlen fogalom és hangzatos jelszó, minden érv, álláspont és tanitás amely a lélek legszabadabb életét elal…"

Article Informations

Reference:
KPA: 01/28 (Two versions: the first is hand-written (5 p.), and the second is typed (2 p.)
Other Languages:

Lg Name
EN Draft Article in Hungarian (1919)
DE
FR Brouillon d'article en hongrois (1919)