Egy ‘antimarxista’ naplójából

A gépelni kívánt magyar szöveget

Text in Hungarian

[1] Sárguló kéziratokban lapozgatva …

A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy …

Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.

Persze … [2] századbeli természettudományok és a későbbi társadalomtudományok … […]

A társadalmi törvények felfedezését egy Robert Owen, Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén a kortársak úgy értelmezték, hogy kezükben van végre a jövó kulcsa. Ezután csak obszkurantista kuruzslók ________ az emberiség felszabaditásántak a nyomor átkától. Persze, gyógyszere válogatta! Owen a vallások azonnali teljes kiküszöbölésétől, Comte egy szociolőgiai egyháznierarchiától, önnön pápasága alatt, Spencer a késhegyig menő szabadverseny embertelenségeitől, Quetelet társasalmi fizikája a morálstatisztika fegyelmező erejétől, Marx pedig egy erkölcsi szenvedélyektől fütött proletár-osztályharetól várta a gyógyulást.

Szélen gesztussal levontam a tanulságot: -- a marxi tudományos politika sem egyéb, mint szellemi vivmányoknak a gyakortiasság kisértésébé való belebicsaklása. Az ő elméyitett szociolőgiátát a politikába egyenest átültetni csakúgy nem lehetett mint egy Harvey nagyszerü felfedezését a kor orvesi praxisába.

Raztendőkkel később nyilván kételyeim támadtak. Egy másik kézirata bukkantam ugyanis, amely már ugylátszik a sajátivásu anti-marxizmusomat kezdte ki. Nem-ki estem netán magam is bele a saját … […]

Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" [3] cimen 1) rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan akhoz ahogy jómagam jórégen.

A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.

De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi … […] [4] és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.

De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?

Egynehány tényt kell megállapitanank, habár nemlegest, de talán éppen ezért uj utak felé késztetőt.

A mult szábad szellemi történetét vizsgálva, meglepő eredményre jutunk. Nem áll, amint azt a közhiedelem tartja, hogy as Ujkor a tudomány jegyében élt és nevekedett. A tudományosság presztizsének ez a szertelen elkorázása a mi saját korunk legendaképzésének a szülötte. Az igazság az, hogy a természet tudomány igézete, amelyet Marx és Engels a tizenkilendencedik szádad második felében tükröznek, még a saját századuk elején ismeretlen volt. Hegel, akitöl leszármaztak, a társadalomnak, nem a természetnek volt a kutatója. Csak a szerves kémia, az agronómia, a műszaki és orvosi tudományágak sikerével szinte robbanásszerüen lett a természettudományosság a kor ideológiája. Még a Kommunista Kiáltvány nem hivatkozott tudományos alapozásra, ellenkezőleg, az utopistákat vádolta meg tudományos érvelésekkel. De harminc évvel később Engels már maga "tudományos szocializmus"-ra kereszteli el az uj tant. Akkorára a világképet alakitó korszellem Robert Mayer személyében az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az ember leszármásának kérdésében. Az 1859 óta lezajlott évszádad aztán valóban az exakt tudományok jegyében állott amig gyorsuló iramuk a felfedezések és találmányok özönével el nem árasztotta a világot. De huszadik [5] …

Ám a …

A tizennyolcadik szábadban …

Hogy a marxizmus …

Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség …

Tény mindenestre, hogy … [6] A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe …

Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.

A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, …

E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is [7] törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.

Természettudomány, technológia és gazdasági szervezés -- ezek az eszmék a mi napjainkban a Keleten még gyorsabban talán mint a szülőországokban tevább iparositanak nem is egy, hanem többféle mintára. Kapitalizmus és szocializmus egyaránt nyugati eszmék.

A szocializmus maga egy lépés előre egy erkölesileg közönyös piaci szinvonalról egy emberileg tudatositott mindennapi élet felé. A korai kapitalizmus a géptermelésért sokáig fizettet meg egy alacsonyabb, szivtelen és hazug közszellemmel. A szocializmus első szakaszának ragyogó odaadását egy ravasz őrült tömeggyilkosságai egy csapásra vereségre forditetták, látszólag.

A Csak látálas. Mert ebből a távlatból látszat csupán az ember tehet-etlensége a technikával szemben. Az öntörvényi alatt alakuló múszaki civilizáciobán még élnek azok az erkölcsi tényezők, amelyek az eredeti célkitüzéseket ihlették.

Erkölesi erőknek nevezi a történelem azokat a mélyból feltörő szenvedélyeket, amelyek néha káprázates szépséggel létünk emberi alapfeltételeit biztositják.

Egy műszaki civilizációt humanizálni -- ez a világmentő feladat. De mi más ez, mint a szocializmus emberi tartalmának a megmentése?

Magyarországon majd két éve nagy horderejü szellemtörténelmi esemény zajlott le. Tudva-nemtudva kisérlet volt arra, hogy egy egész nép juttasza kifejezésre ezeknek az igazsáknak az eleven erejét.

Gyászunkban is büszkeségünk hogy Budapest lázadó kommunistái ehhez az emberiségi viszonylatban döntő irányu előcsapathoz tartoztak. Mennél mélyebben és őszintébben merülünk el a vértanú Nagy Imre eszmei hagyatékában, annál jobban kap meg ez az egyszerü tanulság.

Hand-written transcription in English

[8]

[9]

Text Informations

Reference:
Date: 1958?
KPA: 37/10, 1-5 (7 typed p.; 2 manuscript p. translated in English)
Other Languages:

Lg	Name
EN	“From the Diary of an Antimarxist”
DE
FR	D'après le journal d'un antimarxiste