Szabadgondolat 1911/5

Szemle

[187] A katolikus eszperantisták gyülekezete üdvözlő, azaz áldó sürgönyt kapott a pápától. Nagyon furcsa valami ez a katolikus eszperantó. Egy gondolatterjesztő eszköz − a gondolattalanság szolgálatában. Olyasféle ez, mint a telegráf sodrony, melyből kikapcsolták az áramot. Egy darab drót és semmi több. De valamit mégis, mintha kifejezne Öcsalhatatlanságának alkalmi áldása: azt, hogy Róma még a faji összeolvadást is szívesen látja, hacsak a felekezeti sáncok épségben maradnak.

KÖNYVEK

A Krisztus-legenda. (Ch. Virolleaud: Die Christus-Legende. Humboldt-Bibliothek I. 1911. Ára l korona.) Jézus alakját és ama sok szuggesztív feljegyzést, melyekre a hamar intézményesült egyház támaszkodik, a XX. század gondolkodó embere más módon állítja be és elemzi, mint ahogy a krisztusi eszmét majd két ezer éven át kisajátító, elferdítő és konzerválni akaró kereszténység teszi. Az ily természetű vizsgálat alatt szétbogozódik a csodákkal túlon-túl színezett krisztusi tevékenység és realizált alapokra helyeződik a megváltás gondolatából táplálkozó hit. Mindenekelőtt megbizonyosodunk arról, hogy a Jézus alakjával csak betetőződött az a nagy messiásvárás, mely már évezredekkel Krisztus szereplése előtt folyton küldözte és teremtette a szenvedő és jogtalan népmilliók megváltására a maga prófétáit és isteni küldetésű vallásalapítóit. Jézus megjelenése és a neki tulajdonított szerep csak hatványozott kifejezése − egy tisztább és hangosan kiáltóbb megismétlése annak, amivel az addig szereplő Krisztusok a föld minden táján, több-kevesebb sikerrel, a meglévő rossz rendet felforgatni és a jogtalanokat egy jobb állapotba helyezni igyekeztek. Róma, Görögország, Perzsia, Egyptom csodatévő istenített prófétái tesznek tanúságot amellett, hogy mennyi előjátékra és szereplőre volt szüksége a krisztusi Messiás eljövetelének. Minden időben és minden népnél foglalkoztatta a Messiás gondolata az elnyomottak képzeletét é« minden esetben egy boldogító megoldást, vagy az akkori terhes állapotoknak egy szabadabb és gondtalanabb aranykorral való felcserélését ígérte. „Az elsők lesznek az utolsók és az utolsók az elsők” − mondta Jézus és vájjon mely idő volt híján ama utolsóknak, kik vágyva ne vágytak volna egy igazságosabb és jobb rend után és mely kor nélkülözi ama elsőket, kik előnyös helyzetükért az ily gazdasági felfordulást jósló és talán elő is segítő Messiások ellen ne fordultak volna, ha vérbe is kerül az elhallgattatás? Ez közös vonása minden Messiásnak. Jézusnak pusztulnia kellett, pedig Jézus nem volt felforgató, nem volt forradalmár, mert az általa hirdetett tan a meglévő állapotokban való megnyugvást és a türelmet jelentette. Ο a maga által szított elégedetlenségnek és felforgatásnak egyszersmind csillapítója és a biztonsági féke is volt. A halálára volt szükség híveinek, hogy midőn alakja a megfelelő időtávlatba tolódott, úgy hivatkozhassanak alakjára és szerepére, amint az minden próféta életére jellemző: isteni eredettel bíróra, homályba és csodákba burkolt cselekvésűre nagy megaláztatások elviselőjére és nagyszerű halált halóra. Az a tény, hogy a Jézus létét és szereplését megörökítő első írás majdnem Krisztus halála utáni száz esztendőbe esik, bizonyítja, hogy mily befolyást gyakorolhatott lényének eme visszamenő megállapítására az a sok a nép képzeletében élő, prófétákat jellemző közős vonás, mely minden vallás megalapítójában fellelhető.

Ily mederben folyik Virolleaud vizsgálódása a Krisztus-legendáról. Nagy készültséggel, szigorúan természettudományi ismeretekre hivatkozva elemzi e legendákat. Az apró fejezetekre osztott tanulmányban azt a meggondolandó körülményt állapítja meg, mely szerint a krisztusi legendák mindegyike nem más, mint ama törekvés, hogy a sok egy [190] húrú Messiás hasonló anyagából a Krisztus személyét, lényét és ténykedéseit a természeti tünemények legáldásosabbjával: a nappal azonosítsa. Mély perspektívájú elemzésében megállapítja, hogy a Jézust kitevő jellemvonások a régi más vallások alkotta Messiásokhoz híven elméleti számítással megcsinált képzetkomplexum, mely mindent fed, csak épp a létezhetett Jézus alakját nem.
Vitéz Miklós.

Issue Informations

Src: http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1911/1911_05.pdf
Original Publication: Szabadgondolat, 1.5, May 1911
Other Languages:

Lge	Name
EN	Free Thought 1911/5
DE
FR	Libre Pensée 1911/5
ES	El Pensamiento Libre 1911/5