Free Thought 1911/2

A talk about clericalism

Ezer év előtt gróf Zichy János ekképp beszélhetett volna: „Adjátok gyermekeiteket a római katolikus egyháznak, mert legjobb meggyőződésem szerint ez az egyedül üdvözítő anyaszentegyház.

Ha netalán valaki ellenszegülne, máglyára vele, mert az ő boldogsága azt parancsolja, hogy inkább égjen el teste lassú tűzön, minthogy a lelke a kárhozat örök lángjaiban vergődjék.” Ez a beszéd nem lett volna értelmes, de érthető lett volna. Az emberevőnek is megvan a maga világnézete.

Az erre következő évezred alatt az emberi technika többet váltott be, mint amennyit a mennyek ígértek. A Teremtő kiszorult a teremtésből és a káosz statisztája lett belőle. Csodáinkat a megértés ihleti, nem a megnemértés alázata. Az egyház túlvilági latifundiumait a lélek ínségesei javára parcellázta és szerény földi nagybirtokokat nyert értők cserébe.

Be kell látnunk, hogy ezzel a mindenkori Zichyek helyzete lényegesen megnehezült. Aki mindenét az Égre bízta, az könnyen agitálhatott túlvilági vállalkozások mellett. De aki tudja, hogy az Ég tőkéje földi részvényekben fekszik, az szédelgő, ha másokat olyannal biztat, amiben maga nem bízik. A régi Zichy Jánosok tudatlanságán épül fel a mai Zichy Jánosok számítása. A régi egyház erkölcsein épül fel a mai egyház erkölcstelensége. Gyávaság és rosszhiszeműség a valláserkölcs alapjai. A hit elméleteivel senki sem érvel mellettük, mert azokat az egyház gyakorlata megcáfolta. Az egyház, mint legfőbb jó, elbukott. Amit a tudatlanság végcélnak mondott, abból a gyávaság most eszközt csinál, hogy megmenthesse azt. „Az állam a legfőbb jő, de az egyház az ő fentartója” – így beszél ezer év után gróf Zichy János. Az egyházat fentartó államot saját minisztere szájából nyíltan meri gúnyolni az államfentartó egyház. Az egész világtörténelem tanúja az állam és az egyház öldöklő harcának. Csak az egyik fél bukása biztosított nyugalmat a másiknak. Amikor az egyház volt a gyöngébbik, akkor az egyház és az állam elválasztása volt a pápaság jelszava. Csak amikor az államot hatalmába kerítette az egyház, azóta nem akart tőle elválni. Amióta pedig végleg eltartatja magát az államtól, azóta lett belőle „államfentartó egyház”.

Az államfentartó egyház láthatatlan ruháiban csak addig pompázhatik, amig a mesebeli suszterinassal nem találkozik. „Államfentartó egyház?!” Az egyház nem fizet állami adót, de az állam fizet egyházi adót. Vagy nem egyházadó – kérdi Andersen suszterinasa a minisztertől – az a temérdek millió, amelyet az állam évenként az egyháznak fizet? Az egyház nem állít hadsereget az állam védelmére, de az állam hadsereget állit ki az egyház védelmére. Avagy – kérdi a suszterinas a minisztertől – nem szekularizált-e volna már százszor az éhség ebben az országban, ha a mannlicherek szócsövéből nem hallatszanék égi intelem? Az egyház politikai pártja az állam törvényei ellen büntetlenül tüntet, de aki az egyház törvényei ellen tüntet, azt az állami igazságszolgáltatás megbünteti. Az egyház nyíltan harcol az állami oktatás ellen, polgárháborúval fenyegeti meg az államot, ha terrorizmusa elől meg nem hátrál és bármikor kész a babonák és aljas szenvedélyek zsilipjeit megnyitni, ha az állam őt tovább is megtűrni és kitartani nem akarná . . . . A klerikalizmus erkölcsi züllése nehéz feladatokat ró reánk, ellenségeire. Meggyőzni azokat, akiknek nincsen meggyőződésük, erkölcsi teljesüléssel megcáfolni azokat, akiknek nincsenek erkölcsi igényeik – lehetetlenség. Egy világnézetet várunk és kertelő frázisokat kapunk. A hit meggyőződésével szeretnénk szemben állani és taktikai kicsinyességekkel találkozunk. A közoktatásügyi miniszter vallásügyi ikertestvére mögé bújik és amikor ezt felelősségre vonnók, egy láthatatlan testület felelőtlen küldöttévé alakul át. Mindannyiszor pártközi tapsokat arat – az Omge pártközi tapsát. Az Omge ismeri a valláserkölcs titkos nyelvét. Magyar legyen az oktatás! – ez biztosítéka annak, hogy az ország nemzetiségi fele ezentúl sem fog írni-olvasni tudni. Pozitív hiten épüljön fel az iskola! – ez megnyugtatás azoknak, akik az iskolától a nép tudatlanságát féltik. Az államfentartó egyház égisze alatt álljon a közoktatás! – az Omge, akit írói álnevén szólított ezzel a miniszter, megnyugvással veszi tudomásul, hogy a magyar közoktatás megakadályozásában továbbra is szabad keze lesz... Mi szabadgondolkodók csak pirulva szemlélhetjük ezt a látványt. A népoktatás ügye, mint a hatosos munkabérek politikája, a tanitás kizárólagos magyar nyelvűsége mint a vármegyei kitartottaknak odavetett konc, az egész „valláserkölcs” mint egy érdekszövetség titkos nyelve... Szinte kétségbeejtően alacsonyra sülyedtek ellenfeleink. A klerikalizmus programmbeszéde a valláserkölcs csődje volt. y.

TÁRSADALMI KÉRDÉSEK

The new anti-Semitism

One Sunday, a crowd of strangers marched in the crowded hall. Girls in white dresses, crafted craftspeople, noisy students, some ornaments, a bunch of old moms: the regular audience for Christian-Socialist rallies. In front of them, Polónyi unleashed the flag of the new idea, opened his heart to them, and wanted to convince them that after going through so many parties, he had retired from politics, against the persecuting Jewry. The audience agreed with a roar.

Anti-Semitism has strong psychological, historical and economic roots in the various layers of the population.

People do not like those who live among them, but in many ways live differently. They are aloof, sometimes celebrated, eat differently, dress differently, worship another god. The more primitive the mindset of a people or class, the whole culture, the less you can understand the stranger, the less you can become familiar with alien habits.

The historical past of the Jews also left behind much hatred. Being deprived of most productive occupations, he made his living with trading and usury. In the remote parts of the country, small villages still have Jewish usurpation, albeit in a minor form. And there is nothing more natural than transferring the hatred of the Jew against usury to the whole of Judaism. This is the anti-Semitism of the peasant.

Capitalists in Hungary are mostly Jews. The craftsmen, like us everywhere, are ruined by the competition of the capitalist factory. The ruined craftsman transfers his hatred of the Jewish factory to all of Judaism. This is the antisemitism of the "little men".

The rabid gentleman, after missing his land, is seeking office in the state, in the county. But he stands in the way of a livelier, more educated Jewish intellectual who competes successfully with him in office, journalism, science and art. This is the gatekeeper people operating anti-Semitism.

There are many Jews among employers. Some of the workers who picked up the germs of Jewish hatred in the parental house, the denominational school, see and hate the Jew, not the employer, but the Jew. This is the root of worker anti-Semitism.

behold, the constant psychological and economic roots and motives of anti-Semitism. It is true that these motives - with the exception of the economic competition of intellectuals - are increasingly weakened. As the Enlightenment progressed, Judaism was becoming more sympathetic to Christians, and more and more dropping its custom. With the advancement of social knowledge, the ruined little master realizes that it was not the Jew, but the factory man; the peasant realizes that it was not the Jew, but the usurper; the worker realizes that he is being exploited not by the Jew but by the employer. In this way, anti-Semitism must and must alleviate with the progress of the Enlightenment.

So where does the renaissance of antisemitism, the new antisemitism, come from?

Michelet, the great French historian, in La La Reformé, interestingly explains the medieval old persecution of the Jews. He explains that whenever landlord and priestly exploitation became almost intolerable and the subordinate classes began to revolt, the priests turned the people's anger with a clever grip on the Jews; the Jews were plundered there to secure their class domination.

The Hungarian landlord's class is in a similar situation. Democracy is gaining momentum in every segment of the country. Not only is Social Democratic work demanding universal, secret, equal suffrage, but also enlightened citizenship; not only the homeless bitangs, but also the chauvinistic Hungarian-Justh party.

In this awkward situation, the ruling class is trying to distract people's attention from the social issue. The patriotic handgun, the badges, the Kossuth cult ended. New passwords, a new kind of diversion are needed. Deep down in the souls of the masses is the embers of anti-Semitism with strong psychological and economic roots. Well, you have to put the coals on fire, let them flutter, let them forget the social ills of the people of the country, let them believe that they are beggars for the Jews, and for the Jews to starve. Divert attention at all costs from electoral reform? Marni, to suspect anyone who believes in progress! Slaying Freemasonry, demolishing Justh, stripping sociologists, breaking down workers.

Polónyi, the old fox, sensed the twist of the wind with a gentle simile. The counts looked out for themselves at some point. But he doesn't rest. He sees that the reaction is in trouble and forcing him to crack down on an anti-Semitic leader, proclaiming anti-Semitic warfare in wide Hungary. And reactionary magnets pat the blood. vj.

Issue Informations

Src: http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1911/1911_02.pdf
Original Publication: Szabadgondolat, 1.2, February 1911
Other Languages:

Lge	Name
DE
FR	Libre Pensée 1911/2
ES	El Pensamiento Libre 1911/2