Santiago Pinault: /* Könyvek */

2020-03-17T01:12:24Z

Könyvek

← Older revision		Revision as of 02:12, 17 March 2020
Line 41:		Line 41:

	== Könyvek ==		== Könyvek ==

			== Issue Informations ==
			'''Src''': [http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1912/1912_05.pdf http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1912/1912_05.pdf]<br />
			'''Original Publication''': ''[[Szabadgondolat]]'', 2.5, May [[1912]]<br />
			'''Other Languages''':
			{\|class="wikitable"
			! Lge
			! Name
			\|-
			\| EN
			\| [[Free Thought 1912/5]]
			\|-
			\| DE
			\|
			\|-
			\| FR
			\| [[Libre Pensée 1912/5]]
			\|-
			\| ES
			\| [[El Pensamiento Libre 1912/5]]
			\|}

Santiago Pinault at 21:12, 25 September 2018

2018-09-25T21:12:54Z

← Older revision		Revision as of 22:12, 25 September 2018
Line 1:		Line 1:
			{{Hungarian to re-read}}

	== Mozgalom ==		== Mozgalom ==
	=== Ostwald Budapesten ===		=== Ostwald Budapesten ===

Santiago Pinault: Created page with "== Mozgalom == === Ostwald Budapesten === {{Page |n°=191}} Érthető zavart okozott a tudomány hivatalos köreiben, hogy Ostwald, a világ egyik legnagyobb élő tudósa, ol..."

2018-09-25T21:12:10Z

Created page with "== Mozgalom == === Ostwald Budapesten === {{Page |n°=191}} Érthető zavart okozott a tudomány hivatalos köreiben, hogy Ostwald, a világ egyik legnagyobb élő tudósa, ol..."

New page

== Mozgalom ==
=== Ostwald Budapesten ===
{{Page |n°=191}} Érthető zavart okozott a tudomány hivatalos köreiben, hogy Ostwald, a világ egyik legnagyobb élő tudósa, olyan hírhedt egyesület vendége, aminő a Galilei Kör. Nyoma se volt annak a fogadtatásnak, mely máskor sokkal kisebb embereknek is kijár, ha elvetődnek Budapestre. A Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagját egy belföldi kollégája
se várta a szombati vonatérkezéskor. Az is felettébb kétes volt, hogy vájjon eljönnek-e az előadásaira. A gombjukon számolgatták sha néhányan ott is voltak a másodikon, ez csak úgy eshetett, hogy náluk az a gomb győzött, amelyikre igennel felel az ember. Annál nagyobb és bensőségesebb volt azonban az az ünneplés, amelyben a
szabadgondolkodók részesítették. Ε tábor minden tagja érezte, hogy abban, aki eljött, a legtökéletesebben személyesül meg az a törekvés, melyért nálunk az egyesüléseinkben tömörült legjobb erőink dolgoznakegyütt. Az élet harcos részén álló, küzdő sereg, amelyik másmértéket használ az emberi nagyságok értékelésére, csak a legnagyobbakatillető hódolattal ünnepelte tanító mesterét. A vasúti fogadtatás, melynél csodálkozó örömmel vette észre Ostwald, hogy azok fogadják, akiket ő legjobban szeret: az ifjúság − és a Pester Lloyd zsúfolásig megtelt nagytermében lezajló két előadás mozgalmunk legszebb órái voltak. Elvonult tudósok és öreg urak − akiket semmiféle előadáson se látunk soha − szorongtak egymás mellett a Galilei Kör diákjainak százaival. Ostwald terembelépésekor és búcsúzásakor valósággal felviharzott az emberek érzése és ennek a lelkességnek csak az a hangtalan csend lehetett a méltó ellentéte, amelylyel órákon át lesték a mester minden szavát. Ezeken az estéken a tudomány demonstrált megvádolt mozgalmunk törekvései mellett. És ha semmi egyebet nem hozott volna Ostwald nekünk, az a bizonyosság, amely most tényekben is kiderült, hogy az új magyar ifjúság a politikai csatlós szolgálatnál többre tartja a tudomány tiszteletét és a régi félthangú verekedések helyett tudományos felvonulást is tud rendezni: ez a bizonyosság, ez az átformálódás nagyobb érv mozgalmunk igaza mellett száz orációnál.

Ostwaldnak május hó 4. és 5-én tartott két előadását gyorsírásos jegyzeteink alapján bő kivonatban lapunk más helyén közöljük.

=== A Szabadgondolat pályázata ===
{{Page |n°=192}} A Szabadgondolat pályázatot hirdet egy, a parasztság körében terjesztendő agitációs (űzet megírására. A füzet tárgya: a szekularizáció
kérdésének ismertetése a magyar nép, elsősorban a földmíves nép számára. A pályázó elsősorban a kérdés társadalmi és gazdasági jelentőségét emelje ki, vezetőgondolata a tengődő parasztságnak a szekularizációtól várható anyagi fellendülése legyen s csak másodsorban foglalkozzék a történelmi és jogi vonatkozásokkal. A tartalom és a kérdés
beállításának helyessége mellett legfontosabb követelmény a népies stílus, hogy a füzetet minden olvasni tudó ember fáradság nélkül megértse. Terjedelme: fél, legfeljebb háromnegyed ív lehet. A legjobb munka díja 100 korona, az utána következő két legjobb munka egyenként 50-50 korona jutalmat kap. A kiadás kötelezettsége csak az első díjjal jutalmazott munkával szemben áll fenn, de a pályázat hirdetője fentartja magának azt a jogot, hogy a kiadandó füzetben a második dijat nyert munkák egyes részleteit is felhasználja. A pályázat bíráló bizottsága a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének, a Szabadgondolat szerkesztőségének, a Társadalomtudományi Társaságnak és a szociáldemokrata párt vezetőségének egy-egy megbízottjából alakul. A gondosan tisztázott, csak egyik oldalra irt s jeligés levéllel ellátott pályamunkák 1912 július l-ig küldendők be a Szabadgondolat szerkesztőségébe (Budapest, VI., Nagymező-utca 37-39).

=== Nemzetközi monista-bizottság ===
A muH év őszén Hamburgban tartott első monista-kongresszus nemzetközi monistaszervezet alapítását határozta el s a határozat foganatosítására bizottságot küldött ki.
A bizottságban már az alakuláskor több mint tíz ország monistái voltak képviselve s a delegáltak között olyan nevekkel találkozunk, mint Wilhelm Ostwald, Svante Arrhenius, R. Broda stb. A bizottság elnöke, Ostwald a Német Monista Szövetség lapjában, a „Der Monismus”-ban felhívást intéz most a bizottság tagjaihoz, amelyben ismerteti a bizottság célját és a legközelebbi teendőit. A felhívásból a következőket közöljük: „Bizottságunk egyelőre ne azt tekintse feladatának, hogy a különböző országokban a németországihoz hasonló monista-szövetségeket létesítsen − bár a távoli végcél mindenesetre ez, − hanem csak azt, hogy tájékozódást szerezzen az egyes országok szabadgondolkodó szervezeteiről, hogy aztán így kiválogatva a szorosabb együttműködés szempontjából számba jövőket, ezekkel csatlakozás céljából érintkezésbe lépjünk. Kérjük tehát a bizottság tagjait, hogy mielőbb tájékoztassák a központot az ő országukbeli szabadgondolkodó mozgalmakról, küldjék meg az ily irányú egyesületek alapszabályait, kiadványait, folyóiratait; a jövőben pedig küldjenek értesítéseket a kultúrélet minden olyan eseményéről, mely mozgalmunkkal valamiféle vonatkozásban áll, elsősorban természetesen az iskolareform nagy és fontos kérdéséről, továbbá az állam és az egyház közti viszony állásáról stb. Ha ezt a munkát a bizottság jól elvégzi s így lehetővé teszi, hogy a központ mindig kimerítő tájékozódást tudjon nyújtani a kultúrállamok szabadszellemű törekvéseiről és áramlatairól, ezzel máris egy igen fontos és hasznos szervezetet alkotott.”

A bizottság a mi egyesületünket is csatlakozásra szólította fel s a választmány dr. Madzsar József egyesületi alelnököt bízta meg a bizottságban való képviseletével.

=== A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének ===
{{Page |n°=193}} április havi működését az Ostwald-előadásra való előkészület mellett két nagyobb felolvasó-ülés rendezése tette ki. Az elsőn, mely április hó 12-én a régi képviselőház
üléstermében volt, dr. Madzsar József „Egyház és tudomány” címen tartott előadást s utána R. Broda (az Institut Internationale pour la Diffusion des Experiments Sociales” főtitkára) német nyelvű előadásban a francia iskolákban folyó világi erkölcstanítás módszerét és eredményeit ismertette. A másodikon − április 22-én a Pesti
Lloyd Társulat dísztermében − dr. Szende Pál kulturális fejlődésünk akadályairól adott elő.

=== Galilei Kör ===
A Galilei Kör április első felében a húsvéti szünet miatt nem tartott előadásokat. Április 14-én volt a kör második munkásmatinéja. Ε matiné előadásai Martinovics neve
köré csoportosultak s programmja a következő volt: Rubin László bevezetője után Dukesz Artúr a Martinovics-féle összeesküvésről, Martinovics kátéjáról és pőréről tartott előadást, Takács István pedig e kor fölvilágosodott magyar irodalmáról beszélt. A harmadik matiné Gorkij-matiné volt, melyet 28-án rendezett a kör. Ezen Csikay József Gorkij életéről, Gutmann Lajos az orosz közállapotokról és forradalmakról, Hévizy Tivadar pedig Gorkij világnézetéről beszélt. 29-én a kör technikus-szakosztálya felolvasó ülést rendezett, a melyen Sasvári Géza a magyar mérnökség társadalmi szervezkedéséről tartott felolvasást. A Mach-szeminárium e hónapban két órát tartott. 25-én tagértekezlet volt.

=== A nagyváradi Darwin Körben ===
„Az erkölcs problémái” címen rendezett vitaciklust e hóban fejezték be. A vezetőség tekintettel az előadások nagy sikerére − elhatározta, hogy az egész előadássorozatot
a Kör kiadványaként kinyomatja.

Húsvét hétfőjén a Darwin Kör rendezése mellett folyt le az az impozáns népgyűlés a sztrájkoló újságírók érdekében, melyről a napilapok annak idején részletesen beszámoltak. A népgyűlésen a Kör főtitkára, dr. Katz Lipót, az értelmiségi proletariátus kialakulásának okaira mutatott rá s arra, hogy mily nagy jelentőségű tényezője
e társadalmi osztály a jövő új Magyarországáért folyó küzdelemnek, A Darwin Kör ez alkalommal először lépett − csendes tanítómunkáján tulmenőleg − a nagy nyilvánosság elé s fellépése teljes erkölcsi sikerrel járt.

=== A Szabadgondolkozás Fiumei Egyesületétől ===
(Associazzione Fiumana del Libero Pensiero) a kővetkező tudósítást kapjuk az egyesület e havi működéséről. Április hó 1-én Faber Oszkár tartott magyar nyelvű előadást „A modern hazafiság”-ról, amelynek tartalmát a fiumei szabadgondolkodók egyik csoportja által szerkesztett „La Fiaccola” című testvérlapunk közölte. Előadást tartott még E. Duimich „A naprendszer a világűr végtelenségében” címmel. Mindkét előadást nagyszámú közönség hallgatta meg. A „La Fiaccola” 8-ik számának tartalma a következő: In memóriám (egy elhunyt tagról). A szerzetesség Magyarországon; A humanismus. Mene, tekel, upharsin (a szabadkőmívesség). A modern hazafiság (Faber Oszkár előadása). A szent üzlet . . . Egyház nélkül is van kultúra stb. A mozgalom eseményei közé regisztrálható az is, hogy az utolsó két hónapban több egyházi
ceremónia nélküli temetés volt Fiúméban.

== Könyvek ==

Szabadgondolat 1912/5 - Revision history

Santiago Pinault: /* Könyvek */

Santiago Pinault at 21:12, 25 September 2018

Santiago Pinault: Created page with "== Mozgalom == === Ostwald Budapesten === {{Page |n°=191}} Érthető zavart okozott a tudomány hivatalos köreiben, hogy Ostwald, a világ egyik legnagyobb élő tudósa, ol..."