Szabadgondolat 1912/3 - Revision history

Santiago Pinault: /* Szekularizációs mozgalom a parasztság körében */

2020-04-03T23:04:31Z

Szekularizációs mozgalom a parasztság körében

← Older revision		Revision as of 00:04, 4 April 2020
Line 31:		Line 31:

	{{Page \|n°=127}} […]		{{Page \|n°=127}} […]

	'''Galilei Kör'''.<br />		'''Galilei Kör'''.<br />
	A Galilei Kör Faber Oszkárnak a szerzetesrendekről tartott előadása után megindult vitát február 3-án folytatta a körülbelül 2000 főnyi hallgatóság óriási érdeklődése mellett. Február 11-én a Galilei Kör meghívására Robert Michels, turini egyetemi tanár, tartott előadást Die Soziologie der Studentenschaft cimen. Február 14-én Bosnyák Béla dr. Diáknyomor című előadásában számolt be az 1908-ban rendezett diákstatisztikai felvétel eredményeiről. Február 18-án Bettelheim Ernő dr. tartott előadást a katolikus autonómiáról.		A Galilei Kör Faber Oszkárnak a szerzetesrendekről tartott előadása után megindult vitát február 3-án folytatta a körülbelül 2000 főnyi hallgatóság óriási érdeklődése mellett. Február 11-én a Galilei Kör meghívására Robert Michels, turini egyetemi tanár, tartott előadást Die Soziologie der Studentenschaft cimen. Február 14-én Bosnyák Béla dr. Diáknyomor című előadásában számolt be az 1908-ban rendezett diákstatisztikai felvétel eredményeiről. Február 18-án Bettelheim Ernő dr. tartott előadást a katolikus autonómiáról.

Santiago Pinault at 23:04, 3 April 2020

2020-04-03T23:04:04Z

← Older revision		Revision as of 00:04, 4 April 2020
Line 15:		Line 15:

	Ma, amikor a szekularizáció gazdasági szüksége még a parcellázó főpapok koponyájában is a fenyegető kényszerűség gyanánt jelentkezik, lehetetlen el nem ismerni, hogy ha van egyáltalában valami, ami a parasztságot képes megindulásra bírni, az csak egy szekularizácíó propaganda lehet.		Ma, amikor a szekularizáció gazdasági szüksége még a parcellázó főpapok koponyájában is a fenyegető kényszerűség gyanánt jelentkezik, lehetetlen el nem ismerni, hogy ha van egyáltalában valami, ami a parasztságot képes megindulásra bírni, az csak egy szekularizácíó propaganda lehet.

	Ám mindezek megfontolásával nem az egyesek és egyesületek által ötletszerűen kezdett, balsikerű kísérletek megismétlésére gondolok hanem egy tervszerűen, részleteiben is kidolgozott hatalmas akcióra, amely minden erőforrás, az összes társadalmi és kulturális érdekek felhasználásán épül. Ilyen mozgalom teremtésére irányulna az alábbi konkrét javaslat is, amely pillanatnyilag sem akar egyetlen lehetőség gyanánt szerepelni s elég elasztikus ahoz, hogy a célnak megfelelő változtatások érjék.		Ám mindezek megfontolásával nem az egyesek és egyesületek által ötletszerűen kezdett, balsikerű kísérletek megismétlésére gondolok hanem egy tervszerűen, részleteiben is kidolgozott hatalmas akcióra, amely minden erőforrás, az összes társadalmi és kulturális érdekek felhasználásán épül. Ilyen mozgalom teremtésére irányulna az alábbi konkrét javaslat is, amely pillanatnyilag sem akar egyetlen lehetőség gyanánt szerepelni s elég elasztikus ahoz, hogy a célnak megfelelő változtatások érjék.

Santiago Pinault at 22:59, 3 April 2020

2020-04-03T22:59:10Z

← Older revision		Revision as of 23:59, 3 April 2020
Line 1:		Line 1:

			[…]

			'''A köztársasági államforma''', melyet Nagy György pőre alkalmából avattak aktuális témává az újságok, kétségtelenül fejlettebb, tökéletesebb államforma a monarchiánál. A demokratikus köztársaság a mi ideáljaink közt is ott van. Mégis, mikor a pár szál magyar republikánus romantikus ízű, primitív agitációját látjuk, el kell mondanunk, hogy erőlködésüket nem tartjuk célszerűnek és időszerűnek. Magyarországnak sokkal égetőbb, nyomasztóbb, aktuálisabb bajai vannak, mint éppen az államforma. A nagybirtok és a szolgálatában álló egyház uralma, mely népnyomornak, kivándorlásnak, gyermekhalandóságnak, tuberkulózisnak, leányexportnak és sok minden egyébnek okozója, a fő-főbaja ennek a szomorú országnak, Ennek az uralomnak a megszüntetéséért, az ország demokratizálásáért, progresszív földbirtok- és adópolitikáért, a szekularizációért és mindezek megvalósításának első eszközért, az általános választójogért kell az ország és a haladás igaz és értelmes barátainak minden erővel küzdeniök. Nyilvánvaló, hogy egyedül ez a munka teremti meg a köztársaság előfeltételeit is. Aki e legközelebb álló és legfontosabb célokért való küzdelem helyett éppen az államformát kifogásolja és folytat ellene egyelőre kevés kilátású szélmalomharcot, a haladás utján járóktól von el hasznosan felhasználható energiákat. Nehéz elnyomnunk azt az érzésünket, hogy a magyar republikánusok mozgalma nem sokban különbözik a régi, sőt talán nem is olyan nagyon régi „átkos Ausztria-Bécs”-jelszavú, gravámenes ellenzéki küzdelmektől, természetesen azok országrontó céljai nélkül. De, uraim, gondolják meg, mit kezdenének egy köztársasággal, melynek Apponyi Albert vagy Károlyi Mihály volna az elnöke és az államformán kívül minden más maradna a régiben? ''(sz–úr.)''

			== Mozgalom ==

			=== Szekularizációs mozgalom a parasztság körében ===
			A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületét a szabadgondolkodómozgalom sokfelé ágazó feladatai közül ma elsősorban az antiklerikális propaganda foglalkoztatja. Előadások, gyűlések, viták ott, ahol ezek szervezeti feltételei megvannak az egyház és a klerikalizmus mindig aktuális kérdéseiről: az adott viszonyok között önként adódó eszközei a klerikális terror félelmetes ereje ellen küzdő egyesületnek.
			Ha azonban meggondoljuk, hogy ily irányú működéssel csupán a városi polgárság hangulatára gyakorolhatunk befolyást, tehát az ország lakosságának egy számbelileg kicsiny s politikai öntudatlanságánál fogva súlyra sem nagyon jelentékeny rétegére, akkor nyilvánvaló lesz, hogy nagy eredményeket így nem igen érhetünk el, az ország társadalmi és kulturális helyzetének gyökeres javulását csak szélesebb körben megindítandó akciók hívhatják életre. Új fordulatot csak akkor várhatunk, ha az ország lakosságának (nemcsak számra, de öntudatra ébredve, súlyra nézve is) legnagyobb osztályát bírjuk megmozdulásra. Csak a
			parasztság szervezése és törekvéseinek beállítása a fejlődés útvonalába nyújt elegendő erőforrást az antiklerikális küzdelem sikeres megvívására.

			A múltak sikertelen kísérleteire hivatkozva sokan talán ma is elérhetetlennek tartják az antiklerikális tábornak a parasztsággal való megerősítését. Abban igazuk is van, hogy azok a célok és azok az
			eszközök, amelyek eddig szerepeltek, ma még tényleg nem képesek szervezkedésre bírni a mezőgazdasággal foglalkozó népességet. De van egy kérdés, amely legvitálisabb érdekeikkel forrott egybe, amelynek megértetése nálunk úgyszólván akadályra sem találhat s ez: a szekularizáció. Vájjon akad-e ennél kedvezőbb jelszó a főpapi latifundiumok körül nyomorgó paraszttömegek előtt, vájjon lehet-e alkalmasabb eszköz szervezkedésre bírni a földéhes embert, mint annak lehetősége, hogy étvágyát csillapíthatja? kell-e jobb agitációs fegyver a meztelen tényéknél, hogy még egyfelől közel két millió hold földet másfél milliárdnyi értéket az állam vagyonából pár ezer dologtalan ember bitangol, addig a nincsetlenek százezrei vándorolnak ki az országból s az ittmaradottak nyomoráról a legfeketébb statisztika beszél!

			Ma, amikor a szekularizáció gazdasági szüksége még a parcellázó főpapok koponyájában is a fenyegető kényszerűség gyanánt jelentkezik, lehetetlen el nem ismerni, hogy ha van egyáltalában valami, ami a parasztságot képes megindulásra bírni, az csak egy szekularizácíó propaganda lehet.
			Ám mindezek megfontolásával nem az egyesek és egyesületek által ötletszerűen kezdett, balsikerű kísérletek megismétlésére gondolok hanem egy tervszerűen, részleteiben is kidolgozott hatalmas akcióra, amely minden erőforrás, az összes társadalmi és kulturális érdekek felhasználásán épül. Ilyen mozgalom teremtésére irányulna az alábbi konkrét javaslat is, amely pillanatnyilag sem akar egyetlen lehetőség gyanánt szerepelni s elég elasztikus ahoz, hogy a célnak megfelelő változtatások érjék.

			Hirdessen a „Szabadgondolat” pályázatot egy népszerűén, a parasztság nyelvén írott röpiratra, amely a szekularizáció szükségességéi: magyarázná főleg a földéhes paraszt szempontjából. Ez a szempont oly világos, hogy egy kis félíves füzetben teljesen kimeríthető. A legjobban írott röpiratot azután több milliónyi példányszámban kell a nép körében terjeszteni. Minden eddigi akció ezen a ponton akadt meg:
			megindítói, a polgári szabadgondolkodók ilyen irányú agitációra alkalmatlanoknak bizonyultak, beigazolódott általuk, hogy parasztok között csak parasztok agitálhatnak sikerrel. Ez a körülmény azonban ma már nem akadály: vannak a mozgalomnak régi, intelligens földmíves hívei, akik nemcsak alkalmasak ilyen szerepre, hanem örömest vállalják is, főleg ha anyagi támogatásban is részesülnek. Meg vagyok győződve róla, hogy e sorok nyomán szerezve értesülést lapunk nem egy földmíves olvasója fog jelentkezni agitációs munkára. Be kell járni az ország valamennyi helységét télfelé, mikor a munka szünetel, kereset nincsen és a szükség félelme teszi fogékonnyá a nép hangulatát. Nem kell az ilyen agitációhoz ékesszólás, a kis füzetben felsorolt tények minden szónoklatnál hatásosabbak. Sok okunk van azt hinni, hogy ha egy-egy falu parasztjai között megjelenik egy közülük való ember, aki iránt nincs okuk bizalmatlanoknak lenni, az ő kezéből kapott olvasmányok s az ő szájából hallott magyarázatok komoly fogadtatásra fognak találni s nem könnyen múló nyomot fognak hagyni a falu életében.

			Ez azonban csak egyik módja a propagandának. Fel kell használni egyidejűleg a rendelkezésre álló többi eszközöket is. A meglévő szervezetek, a parasztság körében működő politikai és gazdasági egyesületek
			örömmel vesznek részt a munkában. Az ország éhbéren tengődő tanítósága ma már látja, hogy mit várhat az egyháztól, amely a plébános szolgájává alacsonyítja őt s tisztába kezd jönni azzal, hogy az antiklerikális küzdelemben melyik táborban van a helye. Az öntudatra ébredő tanító, a sokat emlegetett „perifériák” szomorú intelligenciája főerőssége lesz a szekularizációs mozgalomnak. Van még egy csoport, amelynek munkájára feltétlenül számítani lehet s ez a szabadgondolkodó diákság immár számra is tekintélyes tábora. A Galilei-kör már évek előtt kiadta a jelszót, hogy „ki a faluba!” Egyelőre nem a parasztság szervezése, hanem csak megismerése volt a cél: de ma már elérkezett az agitáció ideje is. A diákságnak az a része, amelynek vidéken: falun van otthona, kitűnő hordozója lehet a propagandának. Meg kell ragadni szóval minden eszközt, minden módot, hogy az ország legelhagyottabb faluja se maradjon érintetlenül. Meggyőződésem, hogy ha a mozgalom megindul, az említett tényezőkön kívül tömegesen fognak részt kérni az egyesek is belőle. Csak meg kell indítani egyszer, azután lavinamódra magától nő nagyra a mozgalom. A megvalósítás pedig nem múlhatik anyagi lehetőségeken: ha gyűjtést indítunk egy agitációs alapra az antiklerikális sajtóorgánumok útján, a haladásnak elég nagy számú híve fog tanúságot tenni áldozatkészségéről.

			Íme csak vázlatos ismertetésben a legfelötlőbb tényezők, amelyekre a szekularizációs propaganda felépíthető; de már e hézagos felsorolás is tisztán mutatja, hogy nem túltengő optimizmussal megrajzolt, naiv
			tervről van szó, hanem a kedvező körülmények immár kényszerítő erejére támaszkodó akcióról. Kétségtelen, hogy az ilyen irányú akció legalább is akkora eredménynyel kecsegtet, mint bármely más, az ország
			demokratizálására irányuló erőfeszítés. Az akció mikéntjére, a megindítás és a propaganda módjaira, a részletekre nézve lehetnek eltérő vélemények, de egyben lehetetlen egyet nem értenünk, abban, hogy a mozgalom megindítása elkerülhetetlen. A végső konklúzióm tehát az, hogy így vagy másképp, de azonnal meg kell kezdenünk a parasztság körében a szekularizációs propagandát. ''Loránd Jenő''.

			[…]

			{{Page \|n°=127}} […]
			'''Galilei Kör'''.<br />
			A Galilei Kör Faber Oszkárnak a szerzetesrendekről tartott előadása után megindult vitát február 3-án folytatta a körülbelül 2000 főnyi hallgatóság óriási érdeklődése mellett. Február 11-én a Galilei Kör meghívására Robert Michels, turini egyetemi tanár, tartott előadást Die Soziologie der Studentenschaft cimen. Február 14-én Bosnyák Béla dr. Diáknyomor című előadásában számolt be az 1908-ban rendezett diákstatisztikai felvétel eredményeiről. Február 18-án Bettelheim Ernő dr. tartott előadást a katolikus autonómiáról.

			A Galilei Kör a múlt hónapban eredményes szemináriumi működést fejtett ki. A természettudományi szemináriumban négy összejövetel volt, melyeken a föld története, a biológiai főbb problémái, a leszármazás ténye és bizonyítékai és a leszármazást magyarázó elméletek kerültek megbeszélésre. A Lóránd Jenő vezetése alatt álló Machszeminárium négy órát tartott. A múlt héten kezdődött a thermodynamikai szeminárium, mely a thermodynamikai tételeknek főleg orvostudományi, biológiai vonatkozásaival foglalkozik.

			A jogi szakosztály által rendezett jogtudomány és szociológia című előadássorozat keretében Szende Pál dr. „közjog és szociológia”, Rónai Zoltán dr. „büntetőjog és szociológia”, Ágoston Péter dr. „tulajdonjog és szociológia”, Szirtes Artúr dr. „szerződési jog és szociológia”, Rédei József dr. „szociálpolitika és örökjogi reform” cimen tartottak előadást.

			Az orvostanhallgató szakosztálynak az orvostudomány szociális vonatkozásai-ról szóló előadássorozatát Dirner Gusztáv dr. egyetemi tanár kezdte meg „A sterilizáció és annak szociális vonatkozásai” című előadásával. A továbbiakban a tuberkulózis, a nemi betegségek, a gyermekhalandóság, a megbetegedési és halálozási statisztika szociális vonatkozásairól egy-egy előadás keretében lesz szó.

			A múlt hó folyamán több tagértekezlet volt, melyek közül kettőnek a Galilei Kör jövőjéről szóló vita volt a tárgya.

			Február 25-én rendkívüli közgyűlést tartott a Galilei Kör, melyen belső ügyeket intézett el.

	== Issue Informations ==		== Issue Informations ==

Santiago Pinault at 01:10, 17 March 2020

2020-03-17T01:10:13Z

← Older revision		Revision as of 02:10, 17 March 2020
Line 1:		Line 1:
	~~''[[Szabadgondolat]]''~~

	== Issue Informations ==		== Issue Informations ==
	'''Src''':<br />		'''Src''': [http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1912/1912_03.pdf http://mtdaportal.extra.hu/szabadgondolat/1912/1912_03.pdf]<br />
	'''~~Date~~''': March [[1912]]<br />		'''Original Publication''': ''[[Szabadgondolat]]'', 2.3, March [[1912]]<br />
	'''Other Languages''':		'''Other Languages''':
	{\|class="wikitable"		{\|class="wikitable"

Santiago Pinault: Created page with "''Szabadgondolat'' == Issue Informations == '''Src''':
'''Date''': March 1912
'''Other Languages''': {|class="wikitable" ! Lge ! Name |- | EN | Free T..."

2020-03-15T00:57:47Z

Created page with "''Szabadgondolat'' == Issue Informations == '''Src''':<br /> '''Date''': March 1912<br /> '''Other Languages''': {|class="wikitable" ! Lge ! Name |- | EN | Free T..."

New page