Egy ‘antimarxista’ naplójából - Revision history

Santiago Pinault at 14:28, 26 April 2020

2020-04-26T14:28:11Z

← Older revision		Revision as of 15:28, 26 April 2020
Line 17:		Line 17:
	Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen <ref>Polányi Mihály: Tudomány és zsarnokság, szeptember 1</ref> rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan ahhoz ahogy jómagam jórégen.		Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen <ref>Polányi Mihály: Tudomány és zsarnokság, szeptember 1</ref> rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan ahhoz ahogy jómagam jórégen.

	A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.		A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.

	De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi mértéket is meghaladóan, a mi nyugati civilizációnk vissza-/visszatérő velejáról. Bennrejlő alternativái ezek egy radikális türelmességet nem ismerő gondolkodásnak. Hogy honnan és kitől származott ránk ez az irdatlan hagyaték, ki tudná megmondani? Vallás, állam vagy filozófia -- melyik fütötte böségesebben a türelmetlenség kazánját? Egyházak és szekták, népek {{Page \|n°=4}} és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.		De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi mértéket is meghaladóan, a mi nyugati civilizációnk vissza-/visszatérő velejáról. Bennrejlő alternativái ezek egy radikális türelmességet nem ismerő gondolkodásnak. Hogy honnan és kitől származott ránk ez az irdatlan hagyaték, ki tudná megmondani? Vallás, állam vagy filozófia -- melyik fütötte böségesebben a türelmetlenség kazánját? Egyházak és szekták, népek {{Page \|n°=4}} és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.

	De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?		De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?

Line 35:		Line 35:
	Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség kialakulásában sem tárgyi egységet, sem egyirányu erőt nem képvisalt. Lehet hogy földalatti áramlások révén a tudás egymásra következő szakaszai között titkos közlekedés volt, de annak rejtett csatornáit, ha voltak, kifürkészni nem tudjuk.		Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség kialakulásában sem tárgyi egységet, sem egyirányu erőt nem képvisalt. Lehet hogy földalatti áramlások révén a tudás egymásra következő szakaszai között titkos közlekedés volt, de annak rejtett csatornáit, ha voltak, kifürkészni nem tudjuk.

	Tény mindenestre, hogy gazdaságtörténészeink minden igyekezete ellenére sem sikerült saját korunk bölesöjét, a tizennyolcadik századi ipari forradalmat a természettudományok fejlődéséből származtatni. {{Page \|n°=6}} A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe hasznositása után sikerült tudományt és technikát összeházasitani, tudományt és politikát pedig soha.		Tény mindenestre, hogy gazdaságtörténészeink minden igyekezete ellenére sem sikerült saját korunk bölesöjét, a tizennyolcadik századi ipari forradalmat a természettudományok fejlődéséből származtatni. {{Page \|n°=6}} A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe hasznositása után sikerült tudományt és technikát összeházasitani, tudományt és politikát pedig soha.

	Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.		Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.

	A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, mérve, máról-holnapra egy mesterséges műszaki szövettel vonta be a hagyományos társadalmat. Az anyagilag tündöklő sikerü tizenkilencedik századi ~~piaei~~ kapitalizmus csak első szakasza volt ennek az uj technológiai civilizációnak, amely váratlannál váratlanabb veszedelmekbe sodor bennünket. Ez a technológia a természettudományok gyakorlati ágaiból szivta ugyan erejét, de azért mégsem a tudományosság tekintélye hanem a tényleges műszaki szövet alakitotta át környezetünket teljességében. Mesterséges erőkkel és anyagokkal kereszyül-kasul drótozott közületünknek, mondhatnánk, a halmazállapota változott meg; elöbbi laza szerkezetéből mintha mind merevebb kristályosodásba ment volt át. Hiába leplezzünk önmagunk elől hogy egy fizikailag öszpontositott világ észbontó félelmet, és egy zsarnoki közvélmény hatalmát rejti magában. A tervgazdaság ezt a merevséget kezdetben növeli még, viszont bizonyos hogy a haladott piaci kapitalizmus konformizmusa ugyanabból a forrásból táplálkozik mint az ötéves tervek szabadságzsugoritó hatásai. A népek függetlenségét leigázó nagyhatalminerőszakot pedig végső soron ugyanezek a szervezetb tényezők élezik ki.		A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, mérve, máról-holnapra egy mesterséges műszaki szövettel vonta be a hagyományos társadalmat. Az anyagilag tündöklő sikerü tizenkilencedik századi piaci kapitalizmus csak első szakasza volt ennek az uj technológiai civilizációnak, amely váratlannál váratlanabb veszedelmekbe sodor bennünket. Ez a technológia a természettudományok gyakorlati ágaiból szivta ugyan erejét, de azért mégsem a tudományosság tekintélye hanem a tényleges műszaki szövet alakitotta át környezetünket teljességében. Mesterséges erőkkel és anyagokkal kereszyül-kasul drótozott közületünknek, mondhatnánk, a halmazállapota változott meg; elöbbi laza szerkezetéből mintha mind merevebb kristályosodásba ment volt át. Hiába leplezzünk önmagunk elől hogy egy fizikailag öszpontositott világ észbontó félelmet, és egy zsarnoki közvélmény hatalmát rejti magában. A tervgazdaság ezt a merevséget kezdetben növeli még, viszont bizonyos hogy a haladott piaci kapitalizmus konformizmusa ugyanabból a forrásból táplálkozik mint az ötéves tervek szabadságzsugoritó hatásai. A népek függetlenségét leigázó nagyhatalminerőszakot pedig végső soron ugyanezek a szervezetb tényezők élezik ki.

	E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is {{Page \|n°=7}} törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.		E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is {{Page \|n°=7}} törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.

Santiago Pinault at 12:36, 26 April 2020

2020-04-26T12:36:47Z

← Older revision		Revision as of 13:36, 26 April 2020
Line 3:		Line 3:
	{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva különös eszmemenet csapott meg. Vagy negyven éve iródhattak. A lángeszü felfedezésekert magas árat a kortársak. Képtelenek voltak, ugyanis, a gyakorlati hasznositás kisértésének ellentállni.		{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva különös eszmemenet csapott meg. Vagy negyven éve iródhattak. A lángeszü felfedezésekert magas árat a kortársak. Képtelenek voltak, ugyanis, a gyakorlati hasznositás kisértésének ellentállni.

	A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy vészes gyógykezelésre használta fel. A láz, ~~fme~~ most kitünt, nem egyébb mint surlódási tünet -- a száguldó vértől hevült érfalakat kell a sűrü folyadék nyomásától megszabaditani ahhoz hogy a baj lecsappanjon. Az érvágás gyógyhatását bőséges vizivással kell elősegiteni hogy a higitott folyadék simábban fusson az erekben. A betegek ezrei pustultak el az effajta tudományositott orvosi szakértelemtől.		A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy vészes gyógykezelésre használta fel. A láz, ime most kitünt, nem egyébb mint surlódási tünet -- a száguldó vértől hevült érfalakat kell a sűrü folyadék nyomásától megszabaditani ahhoz hogy a baj lecsappanjon. Az érvágás gyógyhatását bőséges vizivással kell elősegiteni hogy a higitott folyadék simábban fusson az erekben. A betegek ezrei pustultak el az effajta tudományositott orvosi szakértelemtől.

	Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.		Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T03:52:35Z

Text in Hungarian

← Older revision		Revision as of 04:52, 26 April 2020
Line 1:		Line 1:
	{{Hungarian to re-read}}		{{Hungarian to re-read}}

	~~== Text in Hungarian ==~~
	{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva különös eszmemenet csapott meg. Vagy negyven éve iródhattak. A lángeszü felfedezésekert magas árat a kortársak. Képtelenek voltak, ugyanis, a gyakorlati hasznositás kisértésének ellentállni.		{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva különös eszmemenet csapott meg. Vagy negyven éve iródhattak. A lángeszü felfedezésekert magas árat a kortársak. Képtelenek voltak, ugyanis, a gyakorlati hasznositás kisértésének ellentállni.

Santiago Pinault at 03:52, 26 April 2020

2020-04-26T03:52:21Z

← Older revision		Revision as of 04:52, 26 April 2020
Line 1:		Line 1:
	{{Hungarian to ~~type~~}}		{{Hungarian to re-read}}

	== Text in Hungarian ==		== Text in Hungarian ==
Line 57:		Line 57:

	Gyászunkban is büszkeségünk hogy Budapest lázadó kommunistái ehhez az emberiségi viszonylatban döntő irányu előcsapathoz tartoztak. Mennél mélyebben és őszintébben merülünk el a vértanú Nagy Imre eszmei hagyatékában, annál jobban kap meg ez az egyszerü tanulság.		Gyászunkban is büszkeségünk hogy Budapest lázadó kommunistái ehhez az emberiségi viszonylatban döntő irányu előcsapathoz tartoztak. Mennél mélyebben és őszintébben merülünk el a vértanú Nagy Imre eszmei hagyatékában, annál jobban kap meg ez az egyszerü tanulság.

	~~== Hand-written transcription in English ==~~

	~~{{Page \|n°=8}}~~

	~~{{Page \|n°=9}}~~

	== Text Informations ==		== Text Informations ==

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T03:51:27Z

Text in Hungarian

← Older revision		Revision as of 04:51, 26 April 2020
Line 30:		Line 30:
	Ám a négyök egykét nem, mint na tudjuk, e semleges tulajdonok, hanem szinte betüszerint egetrengető elgondolásaik tették halhatatlanná.		Ám a négyök egykét nem, mint na tudjuk, e semleges tulajdonok, hanem szinte betüszerint egetrengető elgondolásaik tették halhatatlanná.

	A tizennyolcadik szábadban még a böleselet hitele akkora volt, hogy …		A tizennyolcadik szábadban még a böleselet hitele akkora volt, hogy a kutatás terén történt nagy haladások is a filozófia tekintélyét vették kölesön ott ahol ma fizikáról vagy kémiáról beszélnénk. A kivétel Anglia volt, de csak látszólag. A népszerü "scientific" jelző a közigazgatást racionalizáló ötleteket illette amelyektöl hemzsegnek a gondolkodók és államférfiak irásai. Akkora volt a társadalompolitika és a közigazgatási technikák hitele hogy elöbb a gazdaságtan, azután a természettudomány a "science" nevet nyerte el.

	Hogy a marxizmus …		Hogy a marxizmus későbbi szakaszában nagy erőt meritett antizenkilencedik század szinte babonás tudománytiszteletéből, az kétségtelen, más kérdés hogy napjainkban nem-e éppen ebböl az ál-eredetéből szenved-e majd kárt?

	Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség …		Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség kialakulásában sem tárgyi egységet, sem egyirányu erőt nem képvisalt. Lehet hogy földalatti áramlások révén a tudás egymásra következő szakaszai között titkos közlekedés volt, de annak rejtett csatornáit, ha voltak, kifürkészni nem tudjuk.

	Tény mindenestre, hogy … {{Page \|n°=6}} A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe …		Tény mindenestre, hogy gazdaságtörténészeink minden igyekezete ellenére sem sikerült saját korunk bölesöjét, a tizennyolcadik századi ipari forradalmat a természettudományok fejlődéséből származtatni. {{Page \|n°=6}} A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe hasznositása után sikerült tudományt és technikát összeházasitani, tudományt és politikát pedig soha.

	Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.		Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.

	A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, …		A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, mérve, máról-holnapra egy mesterséges műszaki szövettel vonta be a hagyományos társadalmat. Az anyagilag tündöklő sikerü tizenkilencedik századi piaei kapitalizmus csak első szakasza volt ennek az uj technológiai civilizációnak, amely váratlannál váratlanabb veszedelmekbe sodor bennünket. Ez a technológia a természettudományok gyakorlati ágaiból szivta ugyan erejét, de azért mégsem a tudományosság tekintélye hanem a tényleges műszaki szövet alakitotta át környezetünket teljességében. Mesterséges erőkkel és anyagokkal kereszyül-kasul drótozott közületünknek, mondhatnánk, a halmazállapota változott meg; elöbbi laza szerkezetéből mintha mind merevebb kristályosodásba ment volt át. Hiába leplezzünk önmagunk elől hogy egy fizikailag öszpontositott világ észbontó félelmet, és egy zsarnoki közvélmény hatalmát rejti magában. A tervgazdaság ezt a merevséget kezdetben növeli még, viszont bizonyos hogy a haladott piaci kapitalizmus konformizmusa ugyanabból a forrásból táplálkozik mint az ötéves tervek szabadságzsugoritó hatásai. A népek függetlenségét leigázó nagyhatalminerőszakot pedig végső soron ugyanezek a szervezetb tényezők élezik ki.

	E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is {{Page \|n°=7}} törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.		E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is {{Page \|n°=7}} törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T03:04:53Z

Text in Hungarian

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T02:19:55Z

Text in Hungarian

← Older revision		Revision as of 03:19, 26 April 2020
Line 46:		Line 46:
	Természettudomány, technológia és gazdasági szervezés -- ezek az eszmék a mi napjainkban a Keleten még gyorsabban talán mint a szülőországokban tevább iparositanak nem is egy, hanem többféle mintára. Kapitalizmus és szocializmus egyaránt nyugati eszmék.		Természettudomány, technológia és gazdasági szervezés -- ezek az eszmék a mi napjainkban a Keleten még gyorsabban talán mint a szülőországokban tevább iparositanak nem is egy, hanem többféle mintára. Kapitalizmus és szocializmus egyaránt nyugati eszmék.

	A szocializmus maga egy lépés előre egy erkölesileg közönyös piaci szinvonalról egy emberileg tudatositott mindennapi élet felé.		A szocializmus maga egy lépés előre egy erkölesileg közönyös piaci szinvonalról egy emberileg tudatositott mindennapi élet felé. A korai kapitalizmus a géptermelésért sokáig fizettet meg egy alacsonyabb, szivtelen és hazug közszellemmel. A szocializmus első szakaszának ragyogó odaadását egy ravasz őrült tömeggyilkosságai egy csapásra vereségre forditetták, látszólag.

	A ~~korai kapitalizmus~~ a ~~géptermelésért sokáig fizettet meg~~ egy ~~alacsonyabb~~, ~~szivtelen és~~		A Csak látálas. Mert ebből a távlatból látszat csupán az ember tehet-etlensége a technikával szemben. Az öntörvényi alatt alakuló múszaki civilizáciobán még élnek azok az erkölcsi tényezők, amelyek az eredeti célkitüzéseket ihlették.

			Erkölesi erőknek nevezi a történelem azokat a mélyból feltörő szenvedélyeket, amelyek néha káprázates szépséggel létünk emberi alapfeltételeit biztositják.

			Egy műszaki civilizációt humanizálni -- ez a világmentő feladat. De mi más ez, mint a szocializmus emberi tartalmának a megmentése?

			Magyarországon majd két éve nagy horderejü szellemtörténelmi esemény zajlott le. Tudva-nemtudva kisérlet volt arra, hogy egy egész nép juttasza kifejezésre ezeknek az igazsáknak az eleven erejét.

			Gyászunkban is büszkeségünk hogy Budapest lázadó kommunistái ehhez az emberiségi viszonylatban döntő irányu előcsapathoz tartoztak. Mennél mélyebben és őszintébben merülünk el a vértanú Nagy Imre eszmei hagyatékában, annál jobban kap meg ez az egyszerü tanulság.

	== Hand-written transcription in English ==		== Hand-written transcription in English ==

Santiago Pinault at 01:51, 26 April 2020

2020-04-26T01:51:02Z

← Older revision		Revision as of 02:51, 26 April 2020
Line 20:		Line 20:
	A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.		A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.

	De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi		De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi … […] {{Page \|n°=4}} és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.
	[…]
			De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?

	~~{{Page \|n°=4}} Marx és Engels a tizenkilendecedik […] Hegel~~, ~~[…] Robert Mayer (…) Darwin~~		Egynehány tényt kell megállapitanank, habár nemlegest, de talán éppen ezért uj utak felé késztetőt.

	{{Page \|n°=5}}		A mult szábad szellemi történetét vizsgálva, meglepő eredményre jutunk. Nem áll, amint azt a közhiedelem tartja, hogy as Ujkor a tudomány jegyében élt és nevekedett. A tudományosság presztizsének ez a szertelen elkorázása a mi saját korunk legendaképzésének a szülötte. Az igazság az, hogy a természet tudomány igézete, amelyet Marx és Engels a tizenkilendencedik szádad második felében tükröznek, még a saját századuk elején ismeretlen volt. Hegel, akitöl leszármaztak, a társadalomnak, nem a természetnek volt a kutatója. Csak a szerves kémia, az agronómia, a műszaki és orvosi tudományágak sikerével szinte robbanásszerüen lett a természettudományosság a kor ideológiája. Még a Kommunista Kiáltvány nem hivatkozott tudományos alapozásra, ellenkezőleg, az utopistákat vádolta meg tudományos érvelésekkel. De harminc évvel később Engels már maga "tudományos szocializmus"-ra kereszteli el az uj tant. Akkorára a világképet alakitó korszellem Robert Mayer személyében az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az ember leszármásának kérdésében. Az 1859 óta lezajlott évszádad aztán valóban az exakt tudományok jegyében állott amig gyorsuló iramuk a felfedezések és találmányok özönével el nem árasztotta a világot. De huszadik {{Page \|n°=5}} …

	~~{{Page \|n°=6}}~~		Ám a …

	{{Page \|n°=7}}		A tizennyolcadik szábadban …

			Hogy a marxizmus …

			Amit a természettudományok történetének nevezünk, az az ujkori szellemiség …

			Tény mindenestre, hogy … {{Page \|n°=6}} A szövő-, majd a döntő jelentőségü fonógépeket egyszerü munkások tákolták össze, és a későbbi találmányokat sem köszönhetjük, az egy James Watt gőzgépe …

			Egészen más nyomon kell keresnünk a mai kor gyökerekig nyilaló panaszának és a társadalom elleni perének forrásait.

			A tizennyolcadik század ipari forradalma évszázadoknak a vizválasztója. Történelmi mértékkel mérve, …

			E technológiai civilizációból származik az a válság, amelynek a kohójából tendenciák, de egyben hatalmas erkölcsi erők is {{Page \|n°=7}} törnek elő hogy az életnek emberi mivoltát és tartalmát megmentsék.

			Természettudomány, technológia és gazdasági szervezés -- ezek az eszmék a mi napjainkban a Keleten még gyorsabban talán mint a szülőországokban tevább iparositanak nem is egy, hanem többféle mintára. Kapitalizmus és szocializmus egyaránt nyugati eszmék.

			A szocializmus maga egy lépés előre egy erkölesileg közönyös piaci szinvonalról egy emberileg tudatositott mindennapi élet felé.

			A korai kapitalizmus a géptermelésért sokáig fizettet meg egy alacsonyabb, szivtelen és

	== Hand-written transcription in English ==		== Hand-written transcription in English ==

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T00:28:26Z

Text in Hungarian

← Older revision		Revision as of 01:28, 26 April 2020
Line 18:		Line 18:
	Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen 1) rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan akhoz ahogy jómagam jórégen.		Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen 1) rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan akhoz ahogy jómagam jórégen.

	A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet ~~[…]~~		A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.

	~~Ricardo-Hegel'Marx-i~~ […]		De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi
			[…]

	{{Page \|n°=4}} Marx és Engels a tizenkilendecedik […] Hegel, […] Robert Mayer (…) Darwin		{{Page \|n°=4}} Marx és Engels a tizenkilendecedik […] Hegel, […] Robert Mayer (…) Darwin

Santiago Pinault: /* Text in Hungarian */

2020-04-26T00:15:24Z

Text in Hungarian

← Older revision		Revision as of 01:15, 26 April 2020
Line 2:		Line 2:

	== Text in Hungarian ==		== Text in Hungarian ==
	{{Page \|n°=1}} ~~Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén~~ … ~~[…]~~		{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva …
	~~nyok~~

			A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy …

	~~{{Page \|n°=2}} századbeli természettudományok~~ és a ~~későbbi társadalomtudományok … […]~~		Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.

	A társadalmi törvények felfedezését egy Robert Owen, Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén a kortársak úgy értelmezték, hogy kezükben van végre a jövó kulcsa. Ezután csak obszkurantista kuruzslók ________ az emberiség felszabaditásántak a nyomor átkától. Persze, gyógyszere válogatta! Owen a vallások azonnali teljes kiküszöbölésétől, Comte egy szociolőgiai egyháznierarchiától, önnön pápasága alatt, Spencer a késhegyig menő szabadverseny embertelenségeitől, Quetelet társasalmi fizikája a morálstatisztika fegyelmező erejétől, Marx pedig egy erkölcsi szenvedélyektől fütött proletár-osztályharetól várta a gyógyulást.		Persze … {{Page \|n°=2}} századbeli természettudományok és a későbbi társadalomtudományok … […]

			A társadalmi törvények felfedezését egy Robert Owen, Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén a kortársak úgy értelmezték, hogy kezükben van végre a jövó kulcsa. Ezután csak obszkurantista kuruzslók ________ az emberiség felszabaditásántak a nyomor átkától. Persze, gyógyszere válogatta! Owen a vallások azonnali teljes kiküszöbölésétől, Comte egy szociolőgiai egyháznierarchiától, önnön pápasága alatt, Spencer a késhegyig menő szabadverseny embertelenségeitől, Quetelet társasalmi fizikája a morálstatisztika fegyelmező erejétől, Marx pedig egy erkölcsi szenvedélyektől fütött proletár-osztályharetól várta a gyógyulást.

	Szélen gesztussal levontam a tanulságot: -- a marxi tudományos politika sem egyéb, mint szellemi vivmányoknak a gyakortiasság kisértésébé való belebicsaklása. Az ő elméyitett szociolőgiátát a politikába egyenest átültetni csakúgy nem lehetett mint egy Harvey nagyszerü felfedezését a kor orvesi praxisába.		Szélen gesztussal levontam a tanulságot: -- a marxi tudományos politika sem egyéb, mint szellemi vivmányoknak a gyakortiasság kisértésébé való belebicsaklása. Az ő elméyitett szociolőgiátát a politikába egyenest átültetni csakúgy nem lehetett mint egy Harvey nagyszerü felfedezését a kor orvesi praxisába.
Line 14:		Line 16:
	Raztendőkkel később nyilván kételyeim támadtak. Egy másik kézirata bukkantam ugyanis, amely már ugylátszik a sajátivásu anti-marxizmusomat kezdte ki. Nem-ki estem netán magam is bele a saját … […]		Raztendőkkel később nyilván kételyeim támadtak. Egy másik kézirata bukkantam ugyanis, amely már ugylátszik a sajátivásu anti-marxizmusomat kezdte ki. Nem-ki estem netán magam is bele a saját … […]

	Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} ~~[…]~~ A Locke-Ricardo-Marx-i ~~[…]~~ A Lewis Henry Morgan féle ~~antropologia~~ […]		Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen 1) rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan akhoz ahogy jómagam jórégen.

			A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet […]

	Ricardo-Hegel'Marx-i […]		Ricardo-Hegel'Marx-i […]

← Older revision		Revision as of 04:04, 26 April 2020
Line 2:		Line 2:

	== Text in Hungarian ==		== Text in Hungarian ==
	{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva …		{{Page \|n°=1}} Sárguló kéziratokban lapozgatva különös eszmemenet csapott meg. Vagy negyven éve iródhattak. A lángeszü felfedezésekert magas árat a kortársak. Képtelenek voltak, ugyanis, a gyakorlati hasznositás kisértésének ellentállni.

	A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy …		A vérkeringést Harvey alig fedezte fel, amikor már az orvosi világ azt egy vészes gyógykezelésre használta fel. A láz, fme most kitünt, nem egyébb mint surlódási tünet -- a száguldó vértől hevült érfalakat kell a sűrü folyadék nyomásától megszabaditani ahhoz hogy a baj lecsappanjon. Az érvágás gyógyhatását bőséges vizivással kell elősegiteni hogy a higitott folyadék simábban fusson az erekben. A betegek ezrei pustultak el az effajta tudományositott orvosi szakértelemtől.

	Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.		Nyomon követte a korszerü gyógymekanika divatját a még tudományosabb gyógykémia. A hánytatás, hashajtás és az ájulásig vitt izzasztás a "nedveknek" helyes keveredését szolgálta. A moliere-i purgáló medikusok hada az emberemászteben versengett a "Gil Elas" vérengző doktoraival.

	Persze … {{Page \|n°=2}} századbeli természettudományok és a későbbi társadalomtudományok ~~… […]~~		Persze nem puszta érdekességek gyüjteményének indult a kézirat. Szigoru analógiát vélt látni a tizenhetedik {{Page \|n°=2}} századbeli természettudományok és a későbbi társadalomtudományok és a későbbi társadalomtudományok félresikerült alkalmazásai között.

	A társadalmi törvények felfedezését egy Robert Owen, Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén a kortársak úgy értelmezték, hogy kezükben van végre a jövó kulcsa. Ezután csak obszkurantista kuruzslók ________ az emberiség felszabaditásántak a nyomor átkától. Persze, gyógyszere válogatta! Owen a vallások azonnali teljes kiküszöbölésétől, Comte egy szociolőgiai egyháznierarchiától, önnön pápasága alatt, Spencer a késhegyig menő szabadverseny embertelenségeitől, Quetelet társasalmi fizikája a morálstatisztika fegyelmező erejétől, Marx pedig egy erkölcsi szenvedélyektől fütött proletár-osztályharetól várta a gyógyulást.		A társadalmi törvények felfedezését egy Robert Owen, Auguste Comte, Quetelet, Herbert Spencer vagy Karl Marx múvei révén a kortársak úgy értelmezték, hogy kezükben van végre a jövó kulcsa. Ezután csak obszkurantista kuruzslók ________ az emberiség felszabaditásántak a nyomor átkától. Persze, gyógyszere válogatta! Owen a vallások azonnali teljes kiküszöbölésétől, Comte egy szociolőgiai egyháznierarchiától, önnön pápasága alatt, Spencer a késhegyig menő szabadverseny embertelenségeitől, Quetelet társasalmi fizikája a morálstatisztika fegyelmező erejétől, Marx pedig egy erkölcsi szenvedélyektől fütött proletár-osztályharetól várta a gyógyulást.
Line 14:		Line 14:
	Szélen gesztussal levontam a tanulságot: -- a marxi tudományos politika sem egyéb, mint szellemi vivmányoknak a gyakortiasság kisértésébé való belebicsaklása. Az ő elméyitett szociolőgiátát a politikába egyenest átültetni csakúgy nem lehetett mint egy Harvey nagyszerü felfedezését a kor orvesi praxisába.		Szélen gesztussal levontam a tanulságot: -- a marxi tudományos politika sem egyéb, mint szellemi vivmányoknak a gyakortiasság kisértésébé való belebicsaklása. Az ő elméyitett szociolőgiátát a politikába egyenest átültetni csakúgy nem lehetett mint egy Harvey nagyszerü felfedezését a kor orvesi praxisába.

	Raztendőkkel később nyilván kételyeim támadtak. Egy másik kézirata bukkantam ugyanis, amely már ugylátszik a sajátivásu anti-marxizmusomat kezdte ki. Nem-ki estem netán magam is bele a saját ~~… […]~~		Raztendőkkel később nyilván kételyeim támadtak. Egy másik kézirata bukkantam ugyanis, amely már ugylátszik a sajátivásu anti-marxizmusomat kezdte ki. Nem-ki estem netán magam is bele a saját "felfedezéseim" elhamarkodott kiaknázásába? És hogy a "tudományos" jelző, a szocializmushoz biggyesztve, nem-e fogasabb kérdéseket rejt-e mint aminőkre felkészültem?

	Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen 1) rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan ~~akhoz~~ ahogy jómagam jórégen.		Mindezt az "Irodalmi Ujság" egy minapi cikke idézte emlékezetembe, amely "Tudomány és zsarnokság" {{Page \|n°=3}} cimen <ref>Polányi Mihály: Tudomány és zsarnokság, szeptember 1</ref> rokon kérdéseket feszegetett, valahogy hasonlóan ahhoz ahogy jómagam jórégen.

	A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.		A marxizmust, persze, ma sokkal higgadtabban birálja a tudományos közvélemény, mint akkoriban. De az antimarxizmust is, amelynek az eredményei most már szintén kezdenek leszürődni. A Locke-Ricardo-Marx-i munkaértékelmélet elbükott. A Lewis Henry Morgan féle antropológia idejét multa. A pozitivista filozófia lezajlott. A dialektikai módszer a természettudományokból kiszorult. Viszont a társadalomtudományok, sok részlet mellőzésével, felvették magukban, majdnem egészében az ipari forradalomból támadt társadalomnak Ricardo-Hegel'Marx-i analizisét, belcértve az osztályhare jelenségét. Bár a világtörténelem nem "osztályharcok története", a tizenkilencedik szádad európai társadalmainak a története nagyrészt az. Mig az ortodox marxizmus túlnyomólag elavult, meg el is évült, a mai történelmi tudományoknak és komoly pubicisztikának nagyobb része a marxista befolyásból meritette nézőszögeit, látóhatárát és kérdéseit, bármennyire altár gyakran válaszaiban. A kommunisták kiskátéja ezt az egyszerü tényállást persze éppen olyan kevéssé hejlandó befogadni, mint az antimarxisták nagykátéja.

	De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi ~~… […]~~ {{Page \|n°=4}} és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.		De hol hagytuk utközben a tudományos politika kérdését? Fanatizmus és zsarnokság, az általános emberi mértéket is meghaladóan, a mi nyugati civilizációnk vissza-/visszatérő velejáról. Bennrejlő alternativái ezek egy radikális türelmességet nem ismerő gondolkodásnak. Hogy honnan és kitől származott ránk ez az irdatlan hagyaték, ki tudná megmondani? Vallás, állam vagy filozófia -- melyik fütötte böségesebben a türelmetlenség kazánját? Egyházak és szekták, népek {{Page \|n°=4}} és nemzetek, pártok és osztályok, tudósok és müvészek, aki csak a Nyugat levegőjét lélegzi, mindhalálig szitja a saját szellemiségének szent háborúját a másféleság táborával.

	De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?		De mit tartsunk mégis, ha már az esetlegest kutatjuk, a saját korunk ádáz totitarianizmusában, ezorongató konformizmuzában éppen a tudás politikai kihatásáról, a tudomány szabadságsorvasztó szerepéről?
Line 26:		Line 26:
	Egynehány tényt kell megállapitanank, habár nemlegest, de talán éppen ezért uj utak felé késztetőt.		Egynehány tényt kell megállapitanank, habár nemlegest, de talán éppen ezért uj utak felé késztetőt.

	A mult szábad szellemi történetét vizsgálva, meglepő eredményre jutunk. Nem áll, amint azt a közhiedelem tartja, hogy as Ujkor a tudomány jegyében élt és nevekedett. A tudományosság presztizsének ez a szertelen elkorázása a mi saját korunk legendaképzésének a szülötte. Az igazság az, hogy a természet tudomány igézete, amelyet Marx és Engels a tizenkilendencedik szádad második felében tükröznek, még a saját századuk elején ismeretlen volt. Hegel, akitöl leszármaztak, a társadalomnak, nem a természetnek volt a kutatója. Csak a szerves kémia, az agronómia, a műszaki és orvosi tudományágak sikerével szinte robbanásszerüen lett a természettudományosság a kor ideológiája. Még a Kommunista Kiáltvány nem hivatkozott tudományos alapozásra, ellenkezőleg, az utopistákat vádolta meg tudományos érvelésekkel. De harminc évvel később Engels már maga "tudományos szocializmus"-ra kereszteli el az uj tant. Akkorára a világképet alakitó korszellem Robert Mayer személyében az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az ember leszármásának kérdésében. Az 1859 óta lezajlott évszádad aztán valóban az exakt tudományok jegyében állott amig gyorsuló iramuk a felfedezések és találmányok özönével el nem árasztotta a világot. De huszadik {{Page \|n°=5}} …		A mult szábad szellemi történetét vizsgálva, meglepő eredményre jutunk. Nem áll, amint azt a közhiedelem tartja, hogy as Ujkor a tudomány jegyében élt és nevekedett. A tudományosság presztizsének ez a szertelen elkorázása a mi saját korunk legendaképzésének a szülötte. Az igazság az, hogy a természet tudomány igézete, amelyet Marx és Engels a tizenkilendencedik szádad második felében tükröznek, még a saját századuk elején ismeretlen volt. Hegel, akitöl leszármaztak, a társadalomnak, nem a természetnek volt a kutatója. Csak a szerves kémia, az agronómia, a műszaki és orvosi tudományágak sikerével szinte robbanásszerüen lett a természettudományosság a kor ideológiája. Még a Kommunista Kiáltvány nem hivatkozott tudományos alapozásra, ellenkezőleg, az utopistákat vádolta meg tudományos érvelésekkel. De harminc évvel később Engels már maga "tudományos szocializmus"-ra kereszteli el az uj tant. Akkorára a világképet alakitó korszellem Robert Mayer személyében az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az energia megmaradását nyilatkoztatta ki és Darwin felfedezése kopernikuszi fordulatot hozott az ember leszármásának kérdésében. Az 1859 óta lezajlott évszádad aztán valóban az exakt tudományok jegyében állott amig gyorsuló iramuk a felfedezések és találmányok özönével el nem árasztotta a világot. De huszadik {{Page \|n°=5}} század sajátos tudománybarátságában Koperniküsz és Newton, Darwin és Einstein századai egybeforrottak babonaüző hatásaikban. Mindüket az exaktutatás trónusára emelték amelynek a glóriája pedig a fentemlitett eikk szerint nem más mint a "tökéletes hajszálpontosság és tudományos következetesség".

	Ám a …		Ám a négyök egykét nem, mint na tudjuk, e semleges tulajdonok, hanem szinte betüszerint egetrengető elgondolásaik tették halhatatlanná.

	A tizennyolcadik szábadban …		A tizennyolcadik szábadban még a böleselet hitele akkora volt, hogy …

	Hogy a marxizmus …		Hogy a marxizmus …