A szabadoktatásért - Revision history

Santiago Pinault at 21:33, 21 June 2020

2020-06-21T21:33:07Z

← Older revision		Revision as of 22:33, 21 June 2020
Line 16:		Line 16:
	Erkölcstelen rendeleteket is végre kell azonban hajtani. És itt a bökkenő. Mert más dolog, amikor az egyén keresi fel az államot és az becsapja előtte az oktatás kapuit, mint amikor az állam kénytelen a szabadoktatási szervezeteket saját portájukon felkeresni és saját otthonukban megtámadni. A közművelődést csendben is el lehet sikkasztani, de rabolni csak nyíltan lehet. Amikor az állam nem elégszik meg történelmi kötelességmulasztásának fentartásával és intézményesítésével, hanem hódítóan lép fel az egyének, az egyesületek, a csoportok s az osztályok rovására, akkor ezzel polgárháborút idéz fel és kultúrharcba szólítja az egész felvilágosult közvéleményt.		Erkölcstelen rendeleteket is végre kell azonban hajtani. És itt a bökkenő. Mert más dolog, amikor az egyén keresi fel az államot és az becsapja előtte az oktatás kapuit, mint amikor az állam kénytelen a szabadoktatási szervezeteket saját portájukon felkeresni és saját otthonukban megtámadni. A közművelődést csendben is el lehet sikkasztani, de rabolni csak nyíltan lehet. Amikor az állam nem elégszik meg történelmi kötelességmulasztásának fentartásával és intézményesítésével, hanem hódítóan lép fel az egyének, az egyesületek, a csoportok s az osztályok rovására, akkor ezzel polgárháborút idéz fel és kultúrharcba szólítja az egész felvilágosult közvéleményt.

	Bennünket pedig sem erkölcstelen rendeletekkel megvesztegetni, sem fenyegetésekkel megfélemlíteni nem lehet. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr rendelete törvénytelen és alkotmányunk- kal ellenkezik, mert szabadságjogainktól foszt meg bennünket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének eleget tenni nem fogunk, magatartásunkat tőle befolyásolni nem hagyjuk.Emlékezzünk: 1901 augusztus havában Barcelonában egy kis iskola nyílott meg, amely nem tanított hittant és a természettudományokat felvette tantervébe. A klerikális korm ány 1906-ban megkezdte ennek a Szabad Iskolának az üldözését, amelynek a neve Modern Iskola volt; de 13 havi bebörtönzés után az iskola alapítóját fel kellett menteni az ellene emelt vádak alól. Ennek az üldözésnek a hatása alatt tömegesen keletkeztek Spanyolországban nyilvános és titkos szabadoktató szervezetek. A klerikális kormány kénytelen volt tovább haladni azon az utón, amelyre egyszer lépett. Újabb és újabb ürügyek alatt folytatta a szabadoktatás ellen támadásait. 1909 augusztus havában másodszor perbe fogta a szabadiskolák alapítóját és 1909 október hó 13-án végre −olyan gaz és olyan törvénytelen eljárás után, amely egész Európát lázba ejtette −rajta a halálos ítéletet végre is hajtotta. Egy év sem tellett bele Francisco Ferrernek, a barcelonai Modern Iskola halhatatlan alapítójának vértanúságába és a megdönthetetlen spanyol klerikaliz- must a feltámadt népharag elseperte örökre.		Bennünket pedig sem erkölcstelen rendeletekkel megvesztegetni, sem fenyegetésekkel megfélemlíteni nem lehet. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr rendelete törvénytelen és alkotmányunk- kal ellenkezik, mert szabadságjogainktól foszt meg bennünket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének eleget tenni nem fogunk, magatartásunkat tőle befolyásolni nem hagyjuk.

			Emlékezzünk:<br />
			1901 augusztus havában Barcelonában egy kis iskola nyílott meg, amely nem tanított hittant és a természettudományokat felvette tantervébe. A klerikális korm ány 1906-ban megkezdte ennek a Szabad Iskolának az üldözését, amelynek a neve Modern Iskola volt; de 13 havi bebörtönzés után az iskola alapítóját fel kellett menteni az ellene emelt vádak alól. Ennek az üldözésnek a hatása alatt tömegesen keletkeztek Spanyolországban nyilvános és titkos szabadoktató szervezetek. A klerikális kormány kénytelen volt tovább haladni azon az utón, amelyre egyszer lépett. Újabb és újabb ürügyek alatt folytatta a szabadoktatás ellen támadásait. 1909 augusztus havában másodszor perbe fogta a szabadiskolák alapítóját és 1909 október hó 13-án végre −olyan gaz és olyan törvénytelen eljárás után, amely egész Európát lázba ejtette −rajta a halálos ítéletet végre is hajtotta. Egy év sem tellett bele Francisco Ferrernek, a barcelonai Modern Iskola halhatatlan alapítójának vértanúságába és a megdönthetetlen spanyol klerikaliz- must a feltámadt népharag elseperte örökre.

	Bizalommal várjuk az 50.877/911. sz. vk. min. rendelet végrehajtását.		Bizalommal várjuk az 50.877/911. sz. vk. min. rendelet végrehajtását.

Santiago Pinault at 09:23, 13 March 2019

2019-03-13T09:23:55Z

← Older revision		Revision as of 10:23, 13 March 2019
Line 1:		Line 1:
	~~{{Hungarian to English}}~~ {{Hungarian to re-read~~}} {{Hongrois vers français~~}}		{{Hungarian to re-read}}

	[124] A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.		{{Page \|n°=124}} A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.

	A magyar vallásés közoktatásügyi kormány 1911 július hó 1-én 50877 szám alatt egy rendeletet adott ki a szabad oktatás tárgyában. Ezzel a rendelettel a magyar klerikalizmus arra a támadó útra lépett, amely legutóbb a francia, a spanyol, a portugál és az osztrák klerikalizmusra végzetessé vált.		A magyar vallásés közoktatásügyi kormány 1911 július hó 1-én 50877 szám alatt egy rendeletet adott ki a szabad oktatás tárgyában. Ezzel a rendelettel a magyar klerikalizmus arra a támadó útra lépett, amely legutóbb a francia, a spanyol, a portugál és az osztrák klerikalizmusra végzetessé vált.

	A miniszter ebben a rendeletben minden előkészületet megtesz arra, hogy a munkásság és a radikális polgárság köréből kiindult viruló szabadoktatási tevékenységet letörje. Első helyen áll a rendelet Intézkedései között az, hogy ezentúl mindenféle szabadoktatás állami fő felügyelet alá helyeztetik, az előadásokat a miniszter kiküldöttjével meglátogattathatja és ellenőriztetheti, hogy az ott hirdetett tanítások nem ütköznek-e bele a közerkölcsökbe vagy az ország törvényes rendjébe. Ez a közerkölcsös intézkedés a [125] reformok egész légióját foglalja magában. A szakszervezetek fel- oszlatásához ezentúl nem kell majdspicli és agent provocateur; nagyobb sztrájkok alkalmával a miniszter egyszer		A miniszter ebben a rendeletben minden előkészületet megtesz arra, hogy a munkásság és a radikális polgárság köréből kiindult viruló szabadoktatási tevékenységet letörje. Első helyen áll a rendelet Intézkedései között az, hogy ezentúl mindenféle szabadoktatás állami fő felügyelet alá helyeztetik, az előadásokat a miniszter kiküldöttjével meglátogattathatja és ellenőriztetheti, hogy az ott hirdetett tanítások nem ütköznek-e bele a közerkölcsökbe vagy az ország törvényes rendjébe. Ez a közerkölcsös intézkedés a {{Page \|n°=125}} reformok egész légióját foglalja magában. A szakszervezetek fel- oszlatásához ezentúl nem kell majdspicli és agent provocateur; nagyobb sztrájkok alkalmával a miniszter egyszer űen elküldi az Országos Központi Katolikus Legényegyesület valamely sárga kiküldöttjét (aki a rendelet szerint a szabad oktatásra felügyelő Országos Tanács tagja), és ez majd főfelügyeleti jogának statáriális gyakorlása után az egyesület feloszlatását fogja javaslatba hozni, mint amelynek tanításai nem közerkölcsösek és az ország törvé- nyes rendjébe ütközők. De lehet, hogy az Országos Központi Katolikus Legényegylet kiküldöttje meg fog elégedni azzal a sze- rényebb eredménynyel is, hogy az illetőszervezet szabad oktatói tevékenységétől el fog tiltatni.
	űen elküldi az Országos Központi Katolikus Legényegyesület valamely sárga kiküldöttjét (aki a rendelet szerint a szabad oktatásra felügyelő Országos Tanács tagja), és ez majd főfelügyeleti jogának statáriális gyakorlása után az egyesület feloszlatását fogja javaslatba hozni, mint amelynek tanításai nem közerkölcsösek és az ország törvé- nyes rendjébe ütközők. De lehet, hogy az Országos Központi Katolikus Legényegylet kiküldöttje meg fog elégedni azzal a sze- rényebb eredménynyel is, hogy az illetőszervezet szabad oktatói tevékenységétől el fog tiltatni.

	Az állam azoban ezentúl nemcsak felügyelni akar a szabad oktatásra, hanem azt egyébként is „támogatni” kívánja. A ren- delet a tanítón és a községi orvoson kívül a „helyi intelligenciát”, névszerint a papot, a jegyzőt és a birtokosokat akarja díjazás ellenében a népm		Az állam azoban ezentúl nemcsak felügyelni akar a szabad oktatásra, hanem azt egyébként is „támogatni” kívánja. A ren- delet a tanítón és a községi orvoson kívül a „helyi intelligenciát”, névszerint a papot, a jegyzőt és a birtokosokat akarja díjazás ellenében a népm
	űvelés feladatának megnyerni. Szerintünk ugyan a birtokosok pontosabb megfigye		űvelés feladatának megnyerni. Szerintünk ugyan a birtokosok pontosabb megfigye lése azokon rendszerint még az intelligencia „helyi” tüneteit sem eredményezheti, de a jegyzőkben mi is született szabadoktatókat látunk, mert bizonyára ők tudják legjobban, hogy mit szabad és mit nem. Abban is megbízhatunk, hogy a szabadoktatás díjazása, azon feltételek és módozatok mel- lett, amelyeket erre a rendelet állapit meg, a közerkölcsiség roha- mos emelkedését fogja előidézni.
	lése azokon rendszerint még az intelligencia „helyi” tüneteit sem eredményezheti, de a jegyzőkben mi is született szabadoktatókat látunk, mert bizonyára ők tudják legjobban, hogy mit szabad és mit nem. Abban is megbízhatunk, hogy a szabadoktatás díjazása, azon feltételek és módozatok mel- lett, amelyeket erre a rendelet állapit meg, a közerkölcsiség roha- mos emelkedését fogja előidézni.

	Választásoknál a tanítók között és bérmozgalmaknál a jegyzők között a közerkölcsiség ijesztőmértéket fog ölteni. Mert csak el kell képzelni a közerkölcsiségnek azt a fokát, amely Magyar- országon ahoz szükséges, hogy a vármegyei „szabadoktatási bizottság” az oktatót jutalomra ajánlja, a gondnokság vagy iskola- szék hajlandó legyen 25 hallgatóállandó jelenlétét igazolni, a Szabadoktatási Tanács szakbizottsága (16. §) az illetőt erre érde- mesnek ítélje, az Állandó bizottság ezt helybenhagyja és végül a miniszter csengőfémben nyugtázza ezt a ragyogó közerkölcsiségét.		Választásoknál a tanítók között és bérmozgalmaknál a jegyzők között a közerkölcsiség ijesztőmértéket fog ölteni. Mert csak el kell képzelni a közerkölcsiségnek azt a fokát, amely Magyar- országon ahoz szükséges, hogy a vármegyei „szabadoktatási bizottság” az oktatót jutalomra ajánlja, a gondnokság vagy iskola- szék hajlandó legyen 25 hallgatóállandó jelenlétét igazolni, a Szabadoktatási Tanács szakbizottsága (16. §) az illetőt erre érde- mesnek ítélje, az Állandó bizottság ezt helybenhagyja és végül a miniszter csengőfémben nyugtázza ezt a ragyogó közerkölcsiségét.
Line 18:		Line 16:
	Erkölcstelen rendeleteket is végre kell azonban hajtani. És itt a bökkenő. Mert más dolog, amikor az egyén keresi fel az államot és az becsapja előtte az oktatás kapuit, mint amikor az állam kénytelen a szabadoktatási szervezeteket saját portájukon felkeresni és saját otthonukban megtámadni. A közművelődést csendben is el lehet sikkasztani, de rabolni csak nyíltan lehet. Amikor az állam nem elégszik meg történelmi kötelességmulasztásának fentartásával és intézményesítésével, hanem hódítóan lép fel az egyének, az egyesületek, a csoportok s az osztályok rovására, akkor ezzel polgárháborút idéz fel és kultúrharcba szólítja az egész felvilágosult közvéleményt.		Erkölcstelen rendeleteket is végre kell azonban hajtani. És itt a bökkenő. Mert más dolog, amikor az egyén keresi fel az államot és az becsapja előtte az oktatás kapuit, mint amikor az állam kénytelen a szabadoktatási szervezeteket saját portájukon felkeresni és saját otthonukban megtámadni. A közművelődést csendben is el lehet sikkasztani, de rabolni csak nyíltan lehet. Amikor az állam nem elégszik meg történelmi kötelességmulasztásának fentartásával és intézményesítésével, hanem hódítóan lép fel az egyének, az egyesületek, a csoportok s az osztályok rovására, akkor ezzel polgárháborút idéz fel és kultúrharcba szólítja az egész felvilágosult közvéleményt.

	Bennünket pedig sem erkölcstelen rendeletekkel megvesztegetni, sem fenyegetésekkel megfélemlíteni nem lehet. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr rendelete törvénytelen és alkotmányunk- kal ellenkezik, mert szabadságjogainktól foszt meg bennünket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének eleget tenni nem fogunk, magatartásunkat tőle befolyásolni nem hagyjuk.Emlékezzünk: 1901 augusztus havában Barcelonában egy kis iskola nyílott meg, amely nem tanított hittant és a természettudományokat felvette tantervébe. A klerikális korm		Bennünket pedig sem erkölcstelen rendeletekkel megvesztegetni, sem fenyegetésekkel megfélemlíteni nem lehet. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr rendelete törvénytelen és alkotmányunk- kal ellenkezik, mert szabadságjogainktól foszt meg bennünket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletének eleget tenni nem fogunk, magatartásunkat tőle befolyásolni nem hagyjuk.Emlékezzünk: 1901 augusztus havában Barcelonában egy kis iskola nyílott meg, amely nem tanított hittant és a természettudományokat felvette tantervébe. A klerikális korm ány 1906-ban megkezdte ennek a Szabad Iskolának az üldözését, amelynek a neve Modern Iskola volt; de 13 havi bebörtönzés után az iskola alapítóját fel kellett menteni az ellene emelt vádak alól. Ennek az üldözésnek a hatása alatt tömegesen keletkeztek Spanyolországban nyilvános és titkos szabadoktató szervezetek. A klerikális kormány kénytelen volt tovább haladni azon az utón, amelyre egyszer lépett. Újabb és újabb ürügyek alatt folytatta a szabadoktatás ellen támadásait. 1909 augusztus havában másodszor perbe fogta a szabadiskolák alapítóját és 1909 október hó 13-án végre −olyan gaz és olyan törvénytelen eljárás után, amely egész Európát lázba ejtette −rajta a halálos ítéletet végre is hajtotta. Egy év sem tellett bele Francisco Ferrernek, a barcelonai Modern Iskola halhatatlan alapítójának vértanúságába és a megdönthetetlen spanyol klerikaliz- must a feltámadt népharag elseperte örökre.
	ány 1906-ban megkezdte ennek a Szabad Iskolának az üldözését, amelynek a neve Modern Iskola volt; de 13 havi bebörtönzés után az iskola alapítóját fel kellett menteni az ellene emelt vádak alól. Ennek az üldözésnek a hatása alatt tömegesen keletkeztek Spanyolországban nyilvános és titkos szabadoktató szervezetek. A klerikális kormány kénytelen volt tovább haladni azon az utón, amelyre egyszer lépett. Újabb és újabb ürügyek alatt folytatta a szabadoktatás ellen támadásait. 1909 augusztus havában másodszor perbe fogta a szabadiskolák alapítóját és 1909 október hó 13-án végre −olyan gaz és olyan törvénytelen eljárás után, amely egész Európát lázba ejtette −rajta a halálos ítéletet végre is hajtotta. Egy év sem tellett bele Francisco Ferrernek, a barcelonai Modern Iskola halhatatlan alapítójának vértanúságába és a megdönthetetlen spanyol klerikaliz- must a feltámadt népharag elseperte örökre.

	Bizalommal várjuk az 50.877/911. sz. vk. min. rendelet végrehajtását.		Bizalommal várjuk az 50.877/911. sz. vk. min. rendelet végrehajtását.
Line 27:		Line 24:
	== Text Informations ==		== Text Informations ==
	'''Reference''':<br />		'''Reference''':<br />
	'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />		'''First publication''': [[Szabadgondolat 1911/4\|''Szabadgondolat'', 1.4]], p. 125-127<br />
	'''KPA''': 01/08 (4 pages; copy of the original article)<br />		'''KPA''': [[01/08]] (4 pages; copy of the original article)<br />
	Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]<br />		Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]<br />
	'''~~English Translation~~''': “[[Free Education]]”		'''Other Languages''':
			{\|class="wikitable"
			! Lg
			! Name
			\|-
			\| EN
			\| [[Free Education]]
			\|-
			\| DE
			\|
			\|-
			\| FR
			\| [[Education libre]]
			\|}

Santiago Pinault at 12:53, 28 July 2017

2017-07-28T12:53:45Z

← Older revision		Revision as of 13:53, 28 July 2017
Line 1:		Line 1:
	{{Hungarian to English}} {{Hungarian to re-read}}		{{Hungarian to English}} {{Hungarian to re-read}} {{Hongrois vers français}}

	[124] A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.		[124] A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.

Santiago Pinault: /* References */

2017-07-01T01:08:58Z

References

← Older revision		Revision as of 02:08, 1 July 2017
Line 25:		Line 25:
	Pólányi Károly.		Pólányi Károly.

	== ~~References~~ ==		== Text Informations ==
	'''Reference''':<br />		'''Reference''':<br />
	'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />		'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />
	'''KPA''': [[01/08]] (4 pages; copy of the original article)<br />		'''KPA''': 01/08 (4 pages; copy of the original article)<br />
	Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]<br />		Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]<br />
	'''English Translation''': “[[Free Education]]”		'''English Translation''': “[[Free Education]]”

Santiago Pinault at 19:12, 3 May 2017

2017-05-03T19:12:06Z

← Older revision		Revision as of 20:12, 3 May 2017
Line 1:		Line 1:
	{{Hungarian to English}}		{{Hungarian to English}} {{Hungarian to re-read}}

	[124] A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.		[124] A klerikális közoktatás úgy kezeli az ismereteket, mint ahogy a laboratóriumban szokás a baktérium-kultúrákat. Csupán „tananyag” alakjában szabad a nép közé jutnia, mert ez mindenféle tudomány és felvilágosulás ellen igen jó véd ő oltásnak bizonyult. A közoktatás tehát tagadhatatla nul veszélyes üzem, de látszólag nem származhatik bel ő le nagyobb baj, csak minden közeg lelkiismeretesen ő rködjék afölött, hogy az ismeretek könnyelm ű en a nép közé ne jussanak. Ebben az optimizmusában idővel a reakció mindenütt megcsalatkozik. Nem elég „a magyar nyelv érdekében” az ország felét iskolázatlanul hagyni, nem elég ,,a nemzeti termelés érdekében” a tanulók felét fejletlen testtel az iskolából a mező re kiparancsolni és nem elég a megmaradtakra vigyázni, hogy csak a tanterv sz erint sterilizált ismeretek érjék ő ket − mindez nem elég. Merő utópia, hogy puszta mulasztással meg lehet akadályozni a kultúrát kifejlő désében. Nem elég a butádat kitüntetni, üldözni is kell az okosokat. A népies és nemzetiségi önképzést, a társadalom önkéntes oktatói tevékenységét el is kell nyomni. Keservesen tanulta meg az olasz, a francia, az orosz, a spanyol, a portugál és az osztrák reakció − és meg fogja tanulni a magyar reakció is −, hogy egy nép szellemi erői önmaguktól is szabad tevékenységben és önkéntes intézmények- ben egyesülnek és hogy az, aki a tudatlanság fentartására vállalkozik, csakhamar kénytelen nyílt harcba szállani a társadalom tucjásra szomjas akaratával.
Line 29:		Line 29:
	'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />		'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />
	'''KPA''': [[01/08]] (4 pages; copy of the original article)<br />		'''KPA''': [[01/08]] (4 pages; copy of the original article)<br />
	Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]		Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]<br />
			'''English Translation''': “[[Free Education]]”

Santiago Pinault at 19:08, 3 May 2017

2017-05-03T19:08:34Z

Show changes

Santiago Pinault at 15:21, 27 April 2017

2017-04-27T15:21:31Z

← Older revision		Revision as of 16:21, 27 April 2017
Line 29:		Line 29:
	Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]		Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]

	[[Category: Hungarian ~~text~~ to translate in English]]		[[Category: Text in Hungarian to translate in English]]

Santiago Pinault at 15:21, 27 April 2017

2017-04-27T15:21:08Z

← Older revision		Revision as of 16:21, 27 April 2017
Line 23:		Line 23:
	Pólányi Károly.		Pólányi Károly.

	~~----~~		== References ==
			'''Reference''':<br />
	'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />		'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />
	'''KPA''': 01/08 (4 pages; copy of the original article)<br />		'''KPA''': 01/08 (4 pages; copy of the original article)<br />
	Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]		Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]

			[[Category: Hungarian text to translate in English]]

Santiago Pinault at 10:57, 28 February 2017

2017-02-28T10:57:57Z

Show changes

Santiago Pinault at 10:47, 28 February 2017

2017-02-28T10:47:44Z

← Older revision		Revision as of 11:47, 28 February 2017
Line 183:		Line 183:

	Pólányi Károly.		Pólányi Károly.

			----
			'''First publication''': ''Szabadgondolat'', 1.4, p. 125-127<br />
			'''KPA''': 01/08 (4 pages; copy of the original article)<br />
			Available text in [http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf http://mtda.hu/szabadgondolat/1911/1911_04.pdf]